Kritikus tömeg

És íme, biztosan állíthatjuk, hogy a Fidesz négy éve elérte a kritikus tömeget. Azt a pénzt, hatalmat és befolyást, amellyel rendelkezve már elképzelhetetlen, hogy a Fideszt valamelyik ellenzéki párt vagy pártszövetség megbuktassa. A Fidesz egyedül már csak önmagát képes megbuktatni.

És hogy mi ennek a néhány aggasztó jele?

Hát, például az, hogy az emberek – főként az ellenzékiek – kiábrándultságukban elfordultak a politikától. Egyre kevesebb a tüntetés, politikai hír és megjegyzés a közösségi oldalakon, és egyre kevesebben mennek el szavazni. A 2014-es országgyűlési, EP és önkormányzati választáson is rekord alacsony volt a részvétel, ami azt mutatja, hogy az emberek egyszerűen elundorodtak a politikától. Ha ez így folytatódik, a Fidesznek a távoljövőben sem lesz gondja saját kétharmados politikai apparátusának újratermelésével, még akkor sem, ha apránként továbbra is morzsolódik is a népszerűsége.

Ráadásul az emberek ingerküszöbe is lecsökkent a negatív hírek kapcsán. Korábban néhány hazugságon vagy tízmillió forintos korrupciós ügyön hónapokig, évekig csámcsogott a média, komoly népszerűségrombolást hajtva végre a kormánypártokon. Manapság viszont senkit sem érdekel, hogy hogyan vagyonosodnak a Fideszes honatyák, kinek a pénzéből építenek utat a házukig vagy nyaralnak luxusszállodában. Senkit sem érdekel, hogy a Közgép még mindig megnyer minden tendert, a trafikpályázatok még mindig el vannak csalva, ahogy a szétosztott földek is, és mindenki beletörődött abba is, hogy ugyan nem lesz nyugdíja, de legalább a kormány rezsit csökkent a végsőkig kizsigerelt közműcégek kárára. És abba is, hogy a megszorítás nem megszorítás, ha kigazításnak vagy zárolásnak hívjuk.

Már annak sincs hírértéke, ha egy Fideszes politikus veri a feleségét, hazudik vagy épp fingja sincs az általa beterjesztett törvényjavaslatról, mert ez csak addig volt fontos, amíg a Fidesznek volt erős politikai alternatívája. Valljuk be őszintén: ki akarna egy életet végigszenvedni, várva egy hamvaiból feléledő, új, erős ellenzékre? Inkább homokba dugjuk a fejünket, mint azok a kubaiak, akik Fidel Castro forradalma után pár évtizeddel is csak nyomort esznek, döghúson tengődnek, míg a párttagok luxusvillájukban buliznak naphosszat. Mert Magyarország éppen ebbe az irányba tart.

Orbán Viktor felépített egy önfenntartó hatalmi rendszert, amelyben a kormány EU-s pénzekből tendert ír ki a Közgépnek, amely a pénzeket képes visszaforgatni a pártba, és ha éppen nem milliárdokat költ a kormány közpénzből saját programjának dicsőítésére, ezekből a pénzekből akkor is biztosítani tudja az aránytalan médiaszereplést, plakátokat, reklámvideókat, lejárató CÖF kampányokat, egyszóval a médiatúlsúlyt. Vagyis az emberek jelentős részét egyoldalúan informálják közpénzből, ezáltal meg sem fordul a fejükben, hogy ne a Fideszre szavazzanak. Lehet, hogy ez így hatékony hatalmi rendszer, de hátulütője, hogy nincs mögötte valódi érték. És bár valószínűleg sokáig fent lehet tartani egy látszatra és dezinformációra épülő hatalmat, (lásd: Kuba) valódi szakmaiság, mögöttes tudás nélkül hosszútávon a nemzet látja a kárát. Az oktatási rendszerekben és a munkaerőpiacon már megjelentek a risztó jelek, de persze – mint minden mással – ezzel sem törődik senki.

Ráadásul a válság végével és a növekedés beindultával nem tűnik fel senkinek, hogy közel sem élünk annyival jobban, mint amennyivel élhetnénk akkor, ha szakmai döntések születnének, és persze emiatt még azt is hajlandók vagyunk lenyelni, hogy eszméinket újraértékelik a fejünk fölött, hogy a kormány újratermelhesse magát közpénzen. Ehhez persze előbb meg kellett szabadulni a tisztességre, átláthatóságra, egyenlőségre és toleranciára épülő nyugati demokratikus elvektől.

Mert végső soron erre ment ki a játék, minden más csak látszat volt körülötte.

Kategória: Vélemény | Szóljon hozzá most!

La grande bellezza

Sorrentino szerint a nevetségesen túlidealizált szépség és öröm, szerelem és szex csak a felszínt kapargató hétköznapiasság képmutatása. Nincsenek sem ideális párok, sem ideális szülők, de még gyerekek sem. Nem élünk ideálisan, és még az ideális gazdagság sem biztosítja ezt az ideális életet. Nincs ideális szexpartner és nincs ideális barát. Még a szentek sem szentek eléggé. Aki elhiteti magával azt, hogy számára az idealitás realitás, az egész életében csak ezt fogja keresni – hiába.

Ha viszont megtanuljuk leházmozni az életről a hétköznapok megtévesztéseit és önbecsapásait, az irreális boldogság keresését, megtanulhatjuk, hogyan lehet befogadni a hétköznapok apró örömeit, csodáit, amik azonban elválaszthatatlanok a nehézségektől, tragédiáktól. Mégis, végő soron ez lehet a boldog és tartalmas élet titka: megtanulni elfogadni a szépben a csúnyát, a jóban a rosszat; önmagunkkal kezdve.

Kategória: Vélemény | Szóljon hozzá most!

Napi gondolat

Először tanulnják meg kikerülni a vak komondorokat, és csak utána vegyék egyáltalán a merszet is ahhoz, hogy beleszóljanak a házasságomba!

Kategória: Vélemény | Szóljon hozzá most!

Röhejes idézetek Vargha áldoktori disszertációjából

Igen, Schmitt Pál botránya óta én is jobban utánaolvasok ezeknek a hírhedté vált doktori disszertációknak, amelyek színvonala végső soron a doktori képzést is minősíti az adott intézményben. Vargha doktoriját megszerezve és átolvasva még egy hozzám hasonló, gyógyászatban kevésbé járatos személy is megrökönyödik: “ez hogy kaphatott doktori címet?!”

Én azt mondom, hogy ebben az esetben tekintsünk el az idegesítően magyartalan megfogalmazási módtól, helyesírási hibáktól, a trehány tördeléstől és a nevetséges irodalomjegyzéktől, máskülönben az egész dolgozatot lehetne idézni. Pusztán szakmai szempontból kritizálom; egy laikus szemszögéből is meglepően tudománytalan a dolgozat.

9. oldal

9. oldal

A “mint tudjuk” kifejezéssel elfogadottként tüntet fel egy hamis állítást. Az orvostudomány, mint tudomány semmiféle metafizikai többlettel nem bír. Biológia, kémia, fizika, mérések, tapasztalatok, statisztikák összessége. A metafizika nem tapasztalható, és éppen emiatt nem is része a tudományos módszertannak. Ezzel az alternatív gyógyászat foglalkozik, ami az orvostudománnyal diszjunkt, tehát nincs közöttük átfedés.

10. oldal

10. oldal

Az orvostudomány nem csak a tüneteket szünteti meg, de ténylegesen gyógyít is. Ha valakinek vakbélgyulladása van, akkor ennek a tünete az erős, szúró hastáji fájdalom. Az orvos nem fájdalomcsillapítót ad a betegnek, hiszen ez lenne a tüneti kezelés. A féregnyulvány eltávolításával megszünteti a probléma valódi forrását, tehát ténylegesen meggyógyítja a beteget. Az egyszerű beavatkozás nélkül a betegség halálos kimenetelű, így viszont teljes és maradéktalan életet élhet le a páciens.

12. oldal

12. oldal

Ha az akupunktúra hatásmechanizmusáról van szó, nehéz vitába szállni, hiszen még a hatásosságára sincs bizonyíték. A fájdalomcsillapítás területén ugyan fel lehet mutatni részleges eredményeket azzal, hogy bizonyos tűszúrások következtében endorfin szabadul fel, de fontos megjegyezni, hogy ezek az eredmények nem a keleti gyógyászatban használt hagyományos akupunktúrás pontok és elvek alapján jöttek létre, az egésznek meridiánokhoz és energiaáramlásokhoz semmi köze. Sőt, tanulmány bizonyítja, hogy a placebo akupunktúra “hatásosabb” az igazinál.

13-14. oldal

13-14. oldal

Ez a megfogalmazásmód tudománytalan és megtévesztő. A szervezet nem állít elő vitaminokat, nem termel bakteriális fertőzés esetén penicilint. Vargha azt sugallja, hogy minden létező betegséget a szervezet önmaga meg tud gyógyítani, ez viszont csupán gyermeteg ábránd.

Vegyünk például egy agydaganatos pácienst, aki esetén a problémát az jelenti, hogy a mutálódott sejt az agyában osztódni kezd, míg akkorává nem válik, hogy végzetes kárt okoz az agyban. A tumort a szervezet hozza létre, és “gyógyszert” sem termel ellene, sőt, még immunválaszt sem ad, hiszen a test része. Az agydaganat kezelése ezért különböző sugarakkal történik, amiket úgy állítanak be, hogy a tumor sejtjeit károsítsák, miközben a környező sejteken minimalizálják a károkat. Ha a beteget nem így kezelik, hanem saját öngyógyító mechanizmusára bízzák, a tumor tovább nő, és a beteg meghal.

14. oldal

14. oldal

Ez szintén félrevezető, téves állítás! A “manuális medicina”, amit leginkább manuálterápiának fordítanak, az alternatív gyógyászat egyik ága, amely olyan vitatott területekkel áll kapcsolatban, mint a csontkovácsolás, akupunktúra és akupresszúra. A lényege, hogy a testet érintik, tapogatják, masszírozzák, ebből állapítják meg a betegséget, és ezzel is kezelik. Na, most jön egy érdekesség:

16. oldal

16. oldal

A kontraindikáció szó szerint ellenjavallatot jelent, tehát veszélyessége miatt nem alkalmazható a manuálterápia, ha például valakinek éppen tumora van. Ha mondjuk egy páciensnek agydaganata van, és mégis ezzel a módszerrel állítanak fel diagnózist, az veszélyes a betegre nézve.

18. oldal

18. oldal

A reflexiológiának sincs semmi köze a tudományhoz. Arról szól, hogy a láb érintésével kitapintható, mely szervek betegek, és annak a pontnak a nyomásával a szerv elkezd gyógyulni, betegségtől függetlenül, ennek oka a korábban is említett “energiák”. Tehát, ha agyérelmeszesedésünk van, akkor ugyanúgy a nagy lábujj nyomkodásától gyógyulunk meg, mintha mondjuk éppenséggel agydaganatunk van. Hogy ez is mennyire tudománytalan módszer, ez az írás remekül összefoglalja. A lényeg: bizonyítottan hatástalan módszer, lábfetisiszta gyógyítóknak persze így élmény a munka…

23. oldal

23. oldal

Ez egy hibás érvelés, a kapcsolat önmagában nem elég. Hiszen az emberi test minden része kapcsolatban áll az idegrendszerrel, ez alapján bármiből lehetne következtetni az agy működésére. Sőt, az orr is kapcsolatban van a tüdővel, mégsem mondom azt, hogy a taknyod színéből megállapítom a tüdőrákodat.

23. oldal

23. oldal

A szemen az erek megjelenése utalhat fáradtságra, allergiára, kannabiszfogyasztásra, és arra is, hogy sírtunk egy romantikus filmen. Diagnózis felállításához sajnos túlságosan megbízhatatlan.

30. oldal

30. oldal

Ez nettó baromság. A hagyományos orvoslás és az alternatív gyógyászat a megközelítési elvei alapján teljesen elkülöníthetők. A hagyományos orvoslás a tudományos módszertannal él, eljárásait tudományosan igazolja nagy mintaszámú kettős vaktesztek során. Az alternatív gyógyászat közé definíció szerint azok a módszerek tartoznak, amelyek nem bizonyítottak vagy bizonyítottan hatástalanok. Ezek hatásosságát gyakran nem is vizsgálják, egyszerűen kitalálnak valamiféle spirituális elméletet, és ez alapján abajgatják a betegeket. Emiatt a konvencionális és alternatív gyógyászat között egy alá-fölérendelt viszony van. Nem szabad egyenrangúnak feltüntetni őket, és nem szabad összemosni a kettőt.

30. oldal

30. oldal

Amikor a gyógyszerek mellékhatásait sorolják fel, azt is feltüntetik, hogy a mellékhatások milyen gyakorisággal fordulnak elő. (Például száz emberből egy esetén.) Tehát az ember csak tapasztalhat mellékhatást, de az nem feltétlenül jelentkezik. A gyógyszerek leírásában azért tüntetik fel ezeket a mellékhatásokat, mert a törvény előírja. Az alternatív módszerek esetén még a hatásosságot sem ismerjük, nemhogy a mellékhatásokat, mert nem írja elő a törvény ezek meglétének szükségességét. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nincsenek is mellékhatások, csak azt, hogy senki sem vizsgálja azokat.

31. oldal

31. oldal

Nagy szemléltbeli tévedés azt hinni, hogy a természetes a mesterséges fölött áll: akár citromból, akár a gyógyszertárból szerezzük be por formájában C-vitamint (acidum ascorbicum), ugyanaz lesz a molekula, ugyanaz lesz a hatás, csak por formájában sokkal olcsóbb. Egy keleti bölcselet nem fogja igazolni ennek az ellenkezőjét. És ha Vargha úgy gondolja, hogy a természetben minden egyszerű, javaslom, hogy próbáljon megoldani egy három dimenziós Schrödinger-egyenletet. (A Schrödinger-egyenlet írja le a részecskék hullámszerű viselkedését a nemrelativisztikus kvantummechanikában.)

31. oldal

31. oldal

Érdekes látni, hogy ez az ember mit tekint ténynek. A tapasztalatom az, hogy a tudományos körökben csak ritkán használják ezt  szót, mert súlya van. Az viszont tény, hogy a születéskor várható élettartam az elmúlt 100 évben megduplázódott. Ebben nagy szerepe volt az orvostudomány fejlődésének. (Az altertnatív gyógyászat több ezer éves hagyományainak kevésbé.) Nem csoda, hogy megjelentek olyan betegségek is, amelyek inkább idősebb korban jelentkeznek (rákos megbetegedések, Alzheimer-kór, stb.)

33. oldal

33. oldal

Eddigi legfájdalmasabb szamárság. Akkor egy kis tudományfilozófia. A természet-tudomány létjogosultságát az adja, hogy csak falszifikálható állításokat tesz és vizsgál, vagyis olyanokat, amelyek valóságtartalma kísérletileg ellenőrizhető. Emellett a dedukció és indukció együtt kap szerepet a természeti törvények megismerése során.

Tapasztaljuk, hogy például leejtve az alma, a fémgolyó és a pohár is g gyorsulással zuhan, ezért teszünk egy intuitív általánosítást, hogy minden leejtett tárgy g gyorsulással zuhan. Azonban itt a tudomány nem áll meg. Azt mondja, hogy ez az állítás addig igaz, amíg nem tudok felmutatni egy egzakt, reprodukálható kísérletet, amely cáfolja. Például a Hold felszínén a tárgyak csak 1/6 g gyorsulással zuhannak. Az általánosabb képlet ebben az esetben a Newton-féle gravitációs törvény, amely levezethető többek között a Föld és a Hold estére is.

Ezért van az, hogy a tudomány egyről a kettőre jut, megállíthatatlanul és folyamatosan fejlődik, bővül, miközben a keleti filozófia és az alternatív gyógyászat évezredek óta egy helyben toporog. Ők nem vizsgálják állításaik valóságtartalmát, csak használják a módszereiket. A természettudomány lépésről lépésre, mérésről mérésre ismeri meg a természet törvényeit, a keleti bölcsek pedig ülnek a seggükön, és azon agyalnak, hogy milyen is lehet a világ. Ez viszont nem a megismerés útja: állításaikat nem ellenőrzik, ezért nem tudják, hogy a világ nem olyan, mint amilyennek ők elképzelik. Tehát pont fordítva van, mint ahogyan azt Vargha leírta.

33. oldal

33. oldal

A kínai férfiak fele dohányzik, a természeti népeknél gyakran figyelhető meg aktív kábítószerhasználat, és Oroszország is van akkora alkoholfogyasztó, mint a nyugat. Látható, hogy a függőséget okozó szerek használata a világ minden részén megfigyelhető, nem pusztán a “nyugat ópiuma”. A bizonyított tény pedig inkább a gyógyszerek hatásossága, enélkül ugyanis nem is lehet gyógyszert forgalomba hozni.

34. oldal

34. oldal

Azért szívesen elbeszélgetnék ezzel a magasabb intelligenciával, és jól megmondanám neki a véleményemet. De ha már egy tudományos értékű doktori disszertációban írnak róla, legalább megtehetnék azt, hogy bizonyítják a létét vagy hivatkoznak egy efféle bizonyításra…

35. oldal

35. oldal

Itt éleződik ki a probléma. Kísérletek, mérések, statisztikák nélkül nem állapítható meg, hogy az adott növény gyógyította-e meg a beteget, valami más, vagy esetleg csak placebo eredményeket sikerült elérnünk. A betegek közel fele akkor is jobban érzi magát, ha az orvos csak imitálja a gyógyítást, ezért a betegek beszámolóját a tudományos kísérletek során nem is szabad figyelembe venni. Ezt a közel 50 százalékos(!) statisztikai torzítást a keleti gyógyászat nem ismerte, és emiatt ezek a gyógyítási rituálék nem is tekinthetők megalapozottnak.

Megfigyelték, hogy vannak visszatérő, ismétlődő elemek a disszertációban? A legtöbb állítás 2-3 alkalommal is szerepel, néha bekezdések, oldalak vannak szó szerint megismételve, valószínűleg azért, hogy ne legyen feltűnően rövid a dolgozat. A 15 oldal, a témát még csak nem is súroló mellékletről nem is beszélve.

35. oldal

35. oldal

Ez meglehetősen félrevezető, demagóg állítás, mert ugyan a nyugati orvostudomány sokkal több lehetőséggel dolgozik, mint az alternatív gyógyászat, ezeknek csupán az egyike a szervátültetés. Ha elhal a szíved, egy sikeres szívátültetés után felépülve teljes értékű életet is élhetsz. És mit kezd ezzel az alternatív gyógyászat? Masszírozzák a talpad és tűkkel szurkálják tele a testedet, és meghalsz.

Hát lényegében erről szól Vargha disszertációjában az irodalomkutatás. Elolvasott pár szakmailag kifogásolható könyvet, majd összeollózta belőlük a szamárságokat. Néha nem tudom, hogy röhögjek vagy sírjak, de végigolvasni tanulságos, mert bemutatja ezt a Varghát, minősíti, hogy milyen ember valójában. Ahogyan Kazinczy egyszer megfogalmazta: “Szólj, s ki vagy, elmondom.”

A blogbejegyzés megírása során egy dolog azonban végig foglalkoztatott: ha Vargha ezért doktori címet kapott, akkor én akár már holnap megszerezhetném. És ez mélységesen lehangoló…

Forrás:
http://uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2008/vargha_zoltan.pdf

Kategória: Vélemény | 2 hozzászólás

Napi gondolat

Már szinte ki sem lehet kerülni az újabb és újabb cikkeket az orvosi diploma nélkül praktizáló áldoktorokról, kezdve a Bajor Imrét kezelő Vargha Zoltántól az aposztrófos doktorokig. A média felkapta a témát, mert Bajor ismert színész, humorista, celeb.

Szomorúnak tartom, hogy Bajornak meg kellett halnia ahhoz, hogy a média foglalkozzon a témával, de képzeljük el, mi lett volna akkor, ha nem kerül Vargha Zoltánhoz! Akkor nem derül ki az, hogy áldoktorok rendelnek, hogy betegek ezrei kerülnek hozzá nem értő kezek közé nap mint nap, fokozva szenvedésüket vagy a gyógyulás ígéretével ítélve őket biztos halálra. A média nem foglalkozna az üggyel, és az embereknek fogalmuk sem lenne arról, hogy mi folyik körülöttük.

Így viszont eljut az emberekhez a probléma, átformálja a közgondolkodást és táptalajt ad olyan kezdeményezéseknek, amelyek akár jogi úton, akár szervezetileg visszaszoríthatják a sarlatánkodást Magyarországon. Ez pedig már nem is hangzik olyan rosszul. Én alkotó emberként örülnék annak, ha kerek életművemen túl a halálom sem lenne hiábavaló, ha emberéletek megmentése adna neki értelmet.

Kategória: Vélemény | Szóljon hozzá most!

Tudománytagadás

A tudománytagadás ősi műfaj. És ezalatt nem azt értem, hogy a sötét középkor vallási vezetői sorra küldték inkvizíció elé azokat a tudósokat, akik bizonyítékokkal cáfolták meg a Biblia korabeli értelmezéseit. Még csak nem is a Darwint majomként ábrázoló karikatúra szerzőjére gondolok.

Hiszen időre van szükség ahhoz, hogy a tudomány friss állításai elterjedjenek a köztudatban, eljussanak mindenkihez, és sokszor generációknak kell eltelniük ahhoz, hogy kézenfekvőnek tűnjenek a közgondolkodást nagyban átformáló állítások.

Tudománytagadás számomra az, amikor az emberek a már hétköznapokba is felszívódott, működő tudomány ellen mutatnak irracionális ragaszkodást, és így terjesztik nézeteiket. Tudománytagadó az, aki szentül hiszi, hogy bolygónkat 6 ezer éve teremtette Isten, én nem érdekli őt a radioaktív izotópos kormeghatározás, a dinoszaurusz maradványok vagy a neandervölgyi ember. Tudománytagadó az, aki küldetéstudattal kutatja az örökmozgókat és az ingyenenergiát, és az is tudománytagadó, aki nem hajlandó gyógyszert szedni egy betegségére vagy beoltatni a gyermekét.

A tudománytagadásra lehet azt mondani, hogy lényegtelen hóbort, őrültség, de vannak szituációk, amikor a fanatizmus ön- és közveszélyessé teszi a tudománytagadókat. A laikusok számára a megfelelő felvilágosítás itt létkérdés lehet, hiszen a tudománytagadók gyakran a legerőszakosabb és leghangosabb véleményformálók az interneten.

Vírusként terjed az oltásellenesség

Az egész Wakefield 1998-ban írt tanulmányából robbant ki, amiben azt állította, hogy az oltás autizmust okozhat. Wakefield kutatásait frissebb tanulmányok már cáfolták, és vissza is lépett munkájától, ennek ellenére az interneten még ma is terjednek az oltás megtagadására buzdító tudománytalan posztok, cikkek.

Wakefield kutatásait azok az ügyvédek fizették, akik az oltóanyag-gyártókat perelő szülőket képviselték; az anyagi önérdek befolyásolta Wakefield publikált eredményeit, ami tudomány- és orvosetikai vétség. Ha valakit érdekel Wakefield meghallgatásának menete, az itt elolvashatja, de a lényeg, hogy a végén az Egyesül Királyság Általános Orvosi Tanácsa kettétörte a csaló orvos karrierét.

Nem kell sajnálni Wakefieldet. Publikációjának okán oltásellenes mozgalom indult ki az USA-ból, aminek hatására kihaltnak hitt betegségek jelentek meg ismét a nyugati világokban, mint például a kanyaró, a mumpsz vagy a szamárköhögés.

Natural Selection

Natural Selection

Magyarországon a rákos megbetegedések közül a nőknél mellrák után a méhnyakrák szedi a legtöbb áldozatot, mégis, az ezt okozó HPV ellen már elérhető védőoltás. A kérdés csupán az, hány életet menthet meg a védőoltás a tudománytagadók ekkora ellenszelében.

Alternatív gyógyászat

Az orvosok meg akarják gyógyítani a betegeket, és a legkevésbé sem zavarja őket, ha gyógyfüvekből kell kinyerni a gyógyító molekulákat vagy varázsigéket kell mormolni a betegnek mindaddig, amíg bizonyítottan meggyógyítja a beteget. Ha a módszer működőképessége nem bizonyított, vagy bizonyítottan hatástalan (pl. homeopátia) akkor beszélünk alternatív gyógyászatról.

Egy kettős vaktesztet nem túl bonyolult elvégezni pár száz alannyal, ezzel pedig egyértelműen ki lehet mutatni a hatást, ha egyáltalán van. Ennek ellenére sokan választják az alternatív gyógyászatot a hagyományos mellett – lelkük és pénzük rá – de akadnak olyanok is, akik a konvencionális gyógyítás fölé helyezik a kétséges hatású vagy kétségtelenül hatástalan szereket és eljárásokat.

Steve Jobs hasnyálmirigyrákját 2003-ban diagnosztizálták, és a korai stádiumban még könnyen műthető is lett volna, azonban Jobs évekig csak alternatív gyógymódokkal próbálkozott, ami alatt annyira szétterjedt a tumor, hogy a késlekedés végül a halálát okozta. Bajor Imre hasonlóan kerülte agydaganatának orvosi kezelését, de az, ahogyan a bulvármédia elkezdte reklámozni a kínai hókuszpókuszt és hatástalan B17 molekulás kezelést végző, diplomahamisító áldoktort, az kritikán aluli. Ezzel ugyanis azt az üzenetet továbbították az olvasóknak, hogy ha van rá mód, az alternatív gyógymódokat válasszák. Az igazság viszont az, hogy gyakran csak a betegek és haldoklók kétségbeesését használják ki arra, hogy nagy összegeket csaljanak ki a pénztárcájukból. Ehhez persze hozzátartozik a hézagos jogi szabályozás is.

Ma Magyarországon az étrendkiegészítőknek és a homeopátiás készítményeknek nem kell átesniük a gyógyszereket megillető többlépcsős vizsgálatokon, bárkiből lehet táltos vagy távgyógyító mindenféle orvosi végzettség nélkül. Mind emlékezhetünk Tihanyi Tamásra, aki a TV képernyőnkön keresztül egy emeltdíjas hívásért cserébe távműtött, és néha még nem létező szerveket is diagnosztizált. Félelmetes, hogy az emberek műhibák miatt perelik az egyetemet végzett, ledoktorált orvosokat, miközben az alternatív gyógyászok irányában nincs semmilyen “minőségbeli” elvárásuk: azok gyakran csak üres reményt árulnak, és ezért még meg is tapsolják őket.

Áltudósok

Bizonyára mind hallottunk már Széles Gábor energiacellájáról, az Egely-féle örökmozgóról vagy Spanyol Zoltán vízautójáról. Ezek mind fizikai képtelenségen alapuló ötletek, amelyek megvalósításához gazdag mecénásokat keresnek ezek a “tudósok” azért, hogy a prototípust elkészítve olyan nemzeti szabadalmakat alkothassanak meg, amelyek a világon egyedülállók, és nagyhatalommá, de minimum híressé teszi nemzetünket.

És még az is közös bennük, hogy ezek a találmányok sohasem készülnek el, mert fizikai képtelenségen alapulnak. Az emberek elvadítására és nemzeti érzéseik felkorbácsolására alkalmasak, de egyvalamit be kell látni: ritkaságszámba megy a 21. században az, ha egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező magyar feltaláló a sufniban olyan találmányt hoz létre, amelyre az amerikai, japán vagy Nyugat-európai kutatóintézetek is irigykedve tekintenek.

Asztrológusok és radiesztéták

Ők kemény pénzekért ajánlanak olyan szolgáltatásokat, amelyek tudományosan nemcsak megalapozatnalok, de néhány egyszerű kísérlettel le is leplezhetők.

Ha egy asztrológus azt mondja, hogy a csillagok állásából megmondja a személyiségedet vagy a sorsodat, gondolj arra, hogy az égitestek tőlünk valójában több tíz, száz, ezer, millió fényévekre vannak. És amikor a Földön egy csillagképet vagy együttállást látunk, csak a tőlük ideérkező fény alkotja meg ezeket. A valóság az, hogy az égitestek már rég elmozdultak egymástól, és valójában nincsenek is együtt.

Miért is deklarálná a személyiségedet és jövődet néhány égitest? Az égbolt fényesebb csillagaiba az ember több ezer évvel ezelőtt alakzatokat látott bele, elnevezte csillagképeknek, majd felruházta azokat tulajdonságokkal. Például a mérleg kiegyensúlyozott, a kost és az oroszlánt vad ösztönök hajtják.

Oroszlán csillagkép

Oroszlán csillagkép

Ez viszont azt jelenti, hogy az asztrológia, a jóslás attól függ, hogy az ember milyen állatokat, használati tárgyakat ismert. Mert ha például az oroszlán korábban kihalt volna, az ember helyette másra asszociált volna, például kutyára, és a vadság helyett rögtön a hűséget, barátságosságot köti hozzá. Ez számomra kegyetlenül bugyutává teszi az asztrológiát.

Az ember betegségei és jövője sokkal inkább a genetikán és azon a környezeten múlik, amiben él. A fejlett világban kevesebb a gyógyítható betegség, viszont több a cukorbetegség és a túlsúlyból eredő probléma, mint a szegényebb országokban. Az, hogy az 50 kilométeres környezetedben van fejlett kórház, sokkal inkább befolyásolja a jövődet, mint a születésed órára pontos időpontja.

És még valami! Hogy a televíziós jósok azért húzzák az időt, hogy minél több pénzt szivattyúzzanak ki az unatkozó, magányos nyugdíjas betelefonálóktól, az addig rendben van (nincs!) de ha tényleg működne a jólás, erre az egészre nem is lenne szükségük. Egyszerűen a szerencsejátékokon kellene sorra nyerniük. De nem ez történik. Beírtam a Google keresőbe az alábbi szavakat: “jós, csaló, pénz”. Íme az eredmény:

Szalagcímek

Szalagcímek

A radiesztéták azzal minimalizálják a lebukási esélyeiket, hogy állítólag “földsugárzásokat” észlelnek, ezek viszont fizikailag nem léteznek, ezért nem is mutathatók ki. Gondoljunk arra, hogy ha léteznének, akkor szükségszerűen mérhetők is lennének, hiszen a radiesztéták állítólag valahogyan tapasztalják azokat. De ha mérhető erők működnének, akkor a tudósok tudományos módszerekkel tárták volna fel azokat, hiszen a természettudományok célja a természet megismerése. Mivel ilyen erők nem léteznek, a tudomány legfeljebb csak összehasonlító vizsgálatokat tud tenni, amivel bizonyítható, hogy az egész csak humbug:

Hát itt tartunk: olyan betegségek tűnnek fel, amelyeket már régen leküzdöttünk, olyan hiedelmek tértek vissza, amelyeken már régen túlléptünk. Azért írtam le mindezt, hogy okuljunk belőle, és hogy visszaadjak a természettudománynak egy keveset az emberek tudatából kiveszett méltóságából.

Kategória: Vélemény | Szóljon hozzá most!

Orbán meghódítja Tusványost

Nem kenyerem a 444 stílus, de valahogy fel kell dobnom ezt, mert rohadtul unom már Orbán Viktort helyesbítgetni, ugyanis minden három mondatából kettőbe joggal bele lehet kötni, mert a magyar miniszterelnök kacifántosan rizsázik ugyan, de minden tartalmat mellőzően. Beszédeiben mindennek célja van, de semmi sem az, aminek látszik. Jó példa erre a szabadegyetemen tartott “előadása”. Ami azért van idéző jelben, mert előadni professzorok szoktak szakterületükön belül maradva. Orbán Viktor ezzel szemben mindenről beszél, semmit sem mond, és semmihez sincs semmi köze, leszámítva azt, hogy ő egy populista politikus, aki felhasználja az alkalmat politikai céljainak elérésére.

Rögtön seggnyalással indít: “a gyanú, hogy ez a kétharmad határon túli magyarok szavazatával valósult meg”. Persze az éppen csak elnyert budapesti kerületek legalább annyira hozzájárultak a kétharmadhoz, mint a választási rendszer átírása, de jó dolog azt hallani, hogy bezzeg mi, határon túliak adtuk nekik a kétharmadot, tehát ezt kell mondania egy belevaló populistának.

Aztán önfényezéssel folytatja: “a mi nemzedékünk számára a rendszerváltás az alapélmény, amelyhez mindent mérünk”. Orbán rendszerváltói szerepe finoman szólva is túlértékelt. A ’80-as években, mikor az MSZMP belső reformjai beindultak és felgyorsultak, még csak tanulmányait végezte, a színpadra pedig éppen be tudott csöppenni a végjátékban, amikor már könyvelhető volt a szocializmus bukása. Jelzem, a határokat sem Orbán Viktor, hanem Horn Gyula nyitotta meg.

Most pedig rögtön duplázni is akar: “ma ugyanolyan mértékű átrendeződés zajlik a világban, mint amilyen a rendszerváltozás volt, ezért a 2008-as válság után létrejött új világrendet kell kiindulópontnak tekintenünk”. Az arab tavasz Európától távol zajlott le, a Közel-Keleti és az ukrán-orosz konfliktust pedig mégsem lehet világszintű átrendeződésnek tekinteni. Ez egy üres önigazolás arra nézve, hogy miért kell alkotmányújraírni, megtakarításokat benyúlni, sajtószabadságot csonkolgatni, földeket és trafikokat osztogatni, közgépesíteni, végeláthatatlanul satöbbi.

Saját igazát alátámasztandó az amerikai elnök különböző kijelentéseit idézi, de persze elfelejti megemlíteni a tényt, hogy az amerikai elnök is csak pont olyan politikus, mint ő, szóval inkább akkor lenne bármilyen alapja az állításainak, ha mondjuk Nobel-díjas közgazdászokat idézgetne.

Például: “az amerikai elnök nyíltan beszélt protekcionizmusról, ezért Magyarországon a politikusoknak botozás járna”. Persze az EU alapelve maga a protekcionizmus, melyben súlyos vámokkal sújtja a kívülről érkező árucikkeket, hogy saját piacait – beleértve a magyart is – helyzetbe hozza.

Orbán szerin 2008 előtt elképzelhetetlen lett volna olyan kijelentés, hogy “a fiatal munkanélküliek száma drasztikusan megemelkedett, és ezért a jó anyagi helyzettel kecsegtető pályák esetében a jó anyagi helyzettel rendelkező gyerekek családjai behozhatatlan előnnyel rendelkeznek”. Érzékeltetve, hogy ezek a gondolatok mennyire nem újszerűek, Gyurcsány 2006-os őszödi beszédéből idéznék: “az a nagy gond, hogy azoknak adjuk az ingyenes állami oktatást, kérem szépen, akik a legjobb családokból jönnek. (…) Ha van társadalmi botrány, akkor az, hogy a felső tízezer termeli magát újra közpénzen.

Két lehetőség van: Gyurcsány Ferenc jós, aki tíz évre előre látta ezt a rendszerváltást. Vagy Orbán Viktor mindent összekamuzik, hogy nemlétező rendszerváltást kreálva a liberalizmus bukását láttassa, és hogy megideologizálja mindazt a szarságot, amit kormányával elkövet(ett).

“Miután az állam nem más, mint a közösség megszervezésének módja (…) versenyfutás zajlik annak az államnak a megtalálásáért, amely a leginkább képes egy közösséget nemzetközileg is versenyképessé tenni. (…) Ma a slágertéma a gondolkodásban azoknak a rendszereknek a megértése, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, nem liberális demokráciák, de talán még demokráciák sem, és mégis sikeressé tesznek nemzeteket. Ma a sztárok a nemzetközi elemzésekben Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország.”

Szinte el sem hiszem, hogy önmagától eljutott odáig, hogy körbenézzen maga körül, de én még megtoldom egy lépéssel, a probléma ismertetésével. Vegyük például Szingapúrt!

1. Amíg Magyarország évről évre egyre korruptabb, Szingapúr tartósan a legkevésbé korrupt országok egyike a nemzetközi listák szerint.

2. Amíg Magyarország elüldözte a külföldi tőkét, és súlyos adókkal rontotta a vállalkozások versenyképességét, Szingapúr komoly hangsúlyt fektetett a multinacionális vállalatok bevonzására, hogy a fejlődés hasznát visszaforgathassa saját, stratégiailag fontos szektoraiba, hogy ezen vállalatai jól szerepeljenek a világpiacon.

3. Amíg Magyarország felszámolta a nyugdíjmegtakarításokat, addig Szingapúr olyan megtakarítási alapot hozott létre, amit nyugdíjon kívül lakásra, egészségügyre és tandíjra is fel lehet használni.

4. Amíg Magyarország leépítette a közoktatást, a nyelvi képzés lerontásával akarja itthon tartani a fiatalokat, és a működésképtelenség határáig szipolyozta ki az egyetemeket, addig Szingapúr bevezette a kétnyelvű képzést, növelte az oktatási intézményekbe fektetett állami kiadásokat, és a világ legjobbjai közé húzta fel egyetemeit.

A tanulság nem az, hogy a demokrácia szükségszerűen elavult, és a piaci liberalizmus szar, hanem az, hogy a kormány gazdaságpolitikáját tekintve hibát hibára halmoz(ott).

Ez a liberális téma egyébként fel-fel dobott kő Orbán beszédében, de a szót többféle értelmezésben is használja. A piaci liberalizmus nem egyezik meg azzal a liberalizmussal, ami az emberi egyenlőséggel és szabadságjogokkal foglalkozik. Orbán szándékosan mossa össze ezeket, hogy az egyiket lejáratva a másikat is befeketítse: “a demokrácia nem szükségszerűen liberális (…) a liberális demokrácia államszervezési elvére épülő társadalmak a következő évtizedekben nem tudják fenntartani versenyképességüket”. Hogy a gazdasági válság az USA-ból indult ki egy joghézagosan megvalósított piaci liberalizáció eredményeként, és a Nyugat-európai országokon mélyült el a leginkább, még nem jelenti azt, hogy Kerényinek igaza van akkor, amikor buzizik.

A piaci liberalizmust nem szabad leírni; ahogy minden gazdasági irányzatra, úgy erre is találni pozitív példákat szerte a világon, kezdve a német csodától a ’90-es évek Egyesült Államokáig. Sosem az eszmével van baj, hanem a hanyag, önérdekeket képviselő megvalósítással, és ez az, amit Orbán nem hajlandó belátni, inkább futja az újabb és újabb köröket, bűnbakokat keresve. Orbán az erős állami vezetés pozitív példájaként említi meg Kínát, de elfelejti negatív példaként felhozni Kubát, Venezuelát vagy Észak-Koreát.

Szerinte a liberális magyar állam hibája, hogy nem szolgálta a nemzeti érdekeket, hogy nem erősítette a határon túli magyarokkal az összetartozást, hogy nem védte meg a közvagyont, hogy nem védte meg az országot és a családokat az eladósodástól. De vegyük például a Kádár-rendszert! Nem volt liberális, mégsem képviselt nemzeti érdekeket, nem törődött a határon túli magyarokkal, és komolyan közrejátszott az ország eladósításában. A probléma oka tehát nem a liberális eszme vagy gazdaságpolitika. De akkor a megoldás sem az, hogy az államot illiberálissá kell tenni, ahogyan azt Orbán mondja.

Folytatja a Norvég Alapra utalva: “a kormány döntést hozott: aki erről a forrásról rendelkezik, az Magyarországtól kapja a fizetését.” Jaigenpersze, a gonosz külföldi érdekcsoportok befolyásolni akarják a magyar folyamatokat, nehogy a kormány saját érdekcsoportjaival befolyásolni tudja a magyar folyamatokat, ezért a kormány befolyásolja az érdekcsoportokat befolyásoló érdekcsoportokat, világos, nem?

Lefordítva: ha a Norvég Alapnak nem tetszik az, hogy a jobboldali oligarcháknak akarják juttatni a pénzeket az ÚSZT-on keresztül, akkor ez ellen úgy kell védekezni, hogy külföldiek ne rendelkezhessenek a saját pénzük fölött, hogy az mégiscsak a jobboldali oligarcháknál kössön ki.

Vagyis Orbánnak nem elég az, hogy a magyarok és az EU pénzét is lenyúlja, Orbán a külföldi civil szervezetek pénzét is le akarja nyúlni. Ez Orbán számára a tökéletes illiberális állam.

Kategória: Vélemény | Szóljon hozzá most!

Nem tabu a homoszexualitás!

Szőnyi Szilárd nemrég elmélkedett a homoszexualitásról a Heti Válasz virtuális hasábjain, ami kitűnő alkalmat jelent a másképp gondolkodó, de gondolkodó emberek véleményének megismerése, és az erre történő reflektálásra. A publicista 11 pontba szedte gondolatait, így én is ezt a keretrendszert alkalmazom sajátjaim átadására.

1. Vallását gyakorló, 18 éve szentségi házasságban élő keresztény ember, négy gyermek édesapja vagyok. Halmozottan hátrányos kisebbségiként véleményemet kéretik különös súllyal figyelembe venni – annál is inkább, mivel homoszexuális polgártársaim nyugdíját valószínűleg a gyermekeim adóbefizetései fogják fedezni.

Nem a vallása vagy a családi élete miatt lesz valaki okosabb vagy lesz inkább igaza. Az, hogy valaki több gyermek felnevelése mellett döntött, az ember legszentebb magánügye, de semmi relevanciája nincs a témában. Állítólag Isten mindenkit egyenlőnek teremtett, és még Orbán Viktor is az egyenlő arányú közteherviselést szorgalmazza, szóval nincs helye semmilyen különös súllyal történő figyelembe vételnek.

Persze elmélkedhetnénk azon is, hogy ha ateista vagyok, miért támogatják az én adómból a keresztény egyházat, vagy ha budapesti vagyok, miért az én adómból építik a vidéki stadionokat. A homoszexuális és heteroszexuális polgártársak ugyanúgy adóznak és ugyanúgy kapnak állami nyugdíjat, szóval nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy a négy gyerek nyugdíját homoszexuálisok adójából fogják megfizetni. Ez ugyanannak az éremnek a két fele, és semmi sem jogosít fel senkit extra előjogokra.

2. Hitvalló római katolikusként a homoszexualitást Isten és ember elleni véteknek kell tartanom – és, teoretice, annak is tartom. Ehhez képest amikor szűk körben vagy nyilvánosan állást foglalok az ügyben, messzemenő tolerancia jellemez: nemhogy nem olvasok senkinek a fejére semmiféle bűnt, hanem empatikus vagyok a saját nemükhöz vonzódó embertársaim iránt, sőt támogatom például a regisztrált élettársi kapcsolatot (a házasodást nem). A jelen helyzetet tehát úgy élem meg, hogy nekem az elveimből jóval többet kell feladnom, mint a homoszexuális aktivistáknak.

Akkor ezt most szedjük szét: a homoszexualitásra való hajlam gyakran a genetikában gyökerezik, ami ugye nem a szabad akarat része. Szóval Isten rákényszeríti emberek százmillióira az Isten elleni vétket? Hát nem szép dolog tőle…

És akkor miért is ember elleni vétek? Hogy a magyar jogrend szerint nem vétek a homoszexualitás, az egy dolog. Én megkockáztatom kinevezni Ferenc pápát a kereszténység szakértőjének, aki a következőket mondta: A homoszexualitásod nem számít. Így vagy úgy mindannyian Isten gyermekei vagyunk, ezért a jócselekvés útján kell haladnunk. Ettől függetlenül tarthatja valaki Isten és ember elleni véteknek a homoszexualitást, éppen úgy, ahogy a mesterszakás paprikás krumplijára is lehet mondani, hogy lecsó.

Én is toleránsnak tartom magamat. Nemhogy nem olvasok senkinek a fejére semmilyen bűnt, de nem is gondolom, hogy a homoszexualitás bűn volna. Egy lecsót elrontani, az bűn, meg bűn az is, ha másokra erőltetem a saját értékrendemet, mert ezzel arra kényszerítem őket, hogy önmagukhoz mérten kisebbek legyenek. De a homoszexualitás éppen annyira nem bűn, mint zsidónak, szeplősnek vagy allergiásnak lenni.

3. Életemben kétszer laktam homoszexuális ember házában. A belfasti és barcelonai találkozás máig jó emlék: vendéglátóim végtelenül korrekt emberek voltak, hajlamaikat nem tették úton-útfélen közszemle tárgyává, mi több, identitásukat nem kizárólag nemi hovatartozásuk határozta meg (ahogy az enyémet sem), így különbözőségünk nem vert éket jó kapcsolatunk közé.

Ez egy szép, pozitív példa, de egy momentumot azért kiemelnék: ha például két meleg férfi megcsókolja egymást, azzal zavarba hozhatnak egy harmadik heterót, mert a szituáció szokatlan, furcsa, és belső lelki feszültséget teremt, miközben például két nő csókja akár izgató is lehet számára.

Olyan ez, mint a Dávid-szobor realisztikusan kicsire formált pénisze. Az ember megpróbál nem foglalkozni vele, nem említi meg, tabunak gondolja, pedig ott van, ráadásul a világ és az emberi természet része. Nem a szobor hibája, hanem az emberi korlátoltságé, hogy lesütjük a szemünket, mintha nem is vettük volna észre, és kezdünk a testtartásról és az arányokról beszélni.

Nem az a zavaró, ha két meleg csókolózik egy harmadik jelenlétében, az a zavaró, ha bármely két ember teszi ezt, hiszen a probléma az intimitás kiterjesztése, más emberre kényszerítése. A különbség csak annyi, hogy egy csók lehet hétköznapi vagy szokatlan, például egy huszonéves fiú és egy hatvanas nő csókja ugyanúgy lehet zavaró, holott nem is melegek.

4. Ezzel együtt általában a homoszexualitást természetellenesnek tartom, a rózsaszín tangás szivárványmenetek pedig – hogy szalonképesen fogalmazzak – kifejezetten taszítanak. Legalább annyira, mint a nemiséget ugyancsak ordenáré módon utcára vivő heteroszexuális Love és egyéb parádék.

A homoszexualitás, na az teljesen természetes. A történelem évezredekre visszamenőleg ismer homoszexuális embereket, sőt, ez a jelenség nem csak a mi fajunk sajátja. A zsiráfoktól a pingvinekig, a delfinektől a szitakötőkig másfélezer állatfajnál figyeltek már meg alkalmi és tartósan együtt élő bi- és homoszexuális párokat. Kimutatták, hogy a homoszexuális egyedek nagyban javítják az állati közösségeken belüli kapcsolatokat. Homofóbiát viszont eddig egyedül az embernél figyeltünk meg, szóval beszélhetünk arról, hogy mi is a természetellenes…

A parádék zavaró mivolta esetén szintén az intimitás kiterjesztéséről van szó, de őszintén szólva, nekem még nem sikerült ezek miatt kényes szituációkba keverednem, és nem is gondolom, hogy mindenkit egyformán kellene beskatuályázni a “taszító” címke alá. Van, aki radikálisabb, van, aki kevésbé.

5. Azon apatársaimtól, akik szerint „Conchita Wurst” fellépésében és küllemében nincs semmi kivetnivaló, megkérdezném, szeretnék-e, hogy az ő fiuk egyszer így nézzen ki.

Én azért nem szeretném, hogy a fiam úgy nézzen ki, mint Wurst, mert nem akarom, hogy az ilyen emberek megbélyegezzék, kibeszéljék vagy negatív példaként hozzák fel.

6.  A homofóbia elleni kampányokkal úgy vagyok, mint a rasszizmus elleni harccal: minél inkább küzdenek ellene a tolerancia önjelölt apostolai, annál inkább terjed. Mármost nem erre mondják, hogy a saját farkába harap a kígyó?

Miért? A homofóbia melletti kampány segítene a melegek elfogadásán? A probléma mélyebbről fakad: az emberek értékrendjüktől függetlenül előszeretettel szeretnek mások felett ítélkezni. Például akkor, amikor “természetellenesnek” vagy “taszítónak” nevezik őket.

7. Az Őrült nők ketrece című film Madárfészek című 1996-os amerikai remake-jét láttam, jól szórakoztam rajta, és eszembe sem jutott fennakadni a homoszexuális tematikán. Most, hogy a darabot Alföldi Róbert „a buzilobbizó” Kerényi Imrének ajánlva, ideológiai alapon, az LMBTQ-kampány jegyében rendezi meg az egyik budapesti színházban, hajlamos vagyok egyetérteni a Kormánybiztos Úr állításának tartalmával. A jó ügyet hazavágó stílusától ellenben továbbra is kiver a víz.

Tudomásul veszem. A médiában megjelenő Fideszlobbi óta engem is jobban zavarnak az indokolatlanul pozitívra szerkesztett hírműsorok meg az ország állami propagandával történő szétplakátolása. Aztán az RTL Klub meg elkezdi bemutatni az elmúlt évekből kimaradt híreket, és rögtön szembetűnő a különbség.

Ha a társadalom el tudná fogadni a melegeket, fel sem tűnne az egészből semmi, hiszen természetes lenne. Szerintem rasszizmus nélkül cigánybűnözés sem lenne; a bűnözőket bűnözőknek, az ártatlanokat ártatlanoknak tekintenénk, és pont.

8. A minap – egyébként elismerésre méltó módon – coming outoló Lakner Zoltánnak és mindazoknak a véleménye, akik szerint a jobboldal homofóbiája miatt kell kampányokat szervezni, onnantól fog érdekelni, ha ugyanakkora vehemenciával határolódnak el a homoszexualitást a katolikusokat megszégyenítő harciassággal elítélő Hit Gyülekezetétől és az ugyancsak Németh Sándorék csatornájaként működő ATV-től.

Engem mindenki véleménye egyformán érdekel, és a többi csak pont annyira releváns, mint Oszkó Péter a Wizz Air-ben.

9. Kifejezetten rossz néven veszem, hogy ha a Heti Válasz A tolerancia diktatúrája címmel azt kéri számon, a homoszexuális aktivisták – ahelyett, hogy csak a saját érdekeik elismeréséért küzdenének – milyen alapon korlátozzák a többség jogait, a fél ország nekünk esik. Ha viszont a Hit Gyülekezetének Hetek című lapja ír szakmányban ugyanerről, az smafu.

Bárcsak a Heti Válasz volna a legsemlegesesebb és legfüggetlenebb médium! A Nyerges-Liszkay tulajdonú Heti Válasz igazán tudhatná, hogy a legtöbben az ellenfél oldalára lőnek, nem a sajátjukra, szóval amíg a Heti Válasznak a Nézőpont generálja a statisztikákat, hiteltelen számon kérni az elfogulatlanságot. De hogy mégis inkább egy tanulságos példával éljek: egy Critical Mass vagy egy Békement pont ugyanannyira korlátozza a többség szabad közlekedéshez való jogát, mint egy Pride.

10. Álmélkodva állok azon diszkrimináció előtt, hogy Angliában betiltják azoknak a szervezeteknek a hirdetését, amelyek szerint van kiút a homoszexualitásból, Svédországban börtön fenyeget, ha valaki a homoszexualitás ellen felszólal, Dániában pedig kötelezik az evangélikus egyházat, hogy – hitelvei ellenére – adjon össze egynemű párokat. És minderre nem szakad le az ég.

A homoszexualitás nem betegség, ha valaki a homoszexualitás ellen szólal fel, az olyan, mintha az örmények vagy a kék szeműek ellen uszítana, és nem szakad le az ég, mert a csillagok nem a mennybolton levő lyukak, hanem önmagukat magzúfió során felemésztő égitestek. Az egynemű párok összeadása nem diszkrimináció, hanem a diszkrimináció eltörlése. Az persze nem helyes, hogy az állam beleszól az egyház dolgaiba, de tudtommal a papok kibújhatnak ebben az esetben az összeadás kötelezettsége alól.

De vegyük például Magyarországot! Magyarországon a család definícióját házasság meglétéhez kötik, ezzel negatívan diszkriminálják többek között az egynemű párokat. Ez persze sohasen zavarta a Heti Válasz publicistáit.

11. A homoszexuálisok az utóbbi évtizedekben okkal követelték, hogy ne zárják börtönbe őket, ne gúnyolódjanak rajtuk megalázó módon, és bizonyos jogokat ők is élvezhessenek. Most viszont radikális képviselőik beleesnek ugyanabba a hibába, ami ellen korábban felléptek: ellentmondást nem tűrő módon akarják korlátozni mások jogait. Például az enyémet, hogy ezekről a kérdésekről a legszélesebb nyilvánosság előtt, a megbélyegzés kockázata nélkül őszintén beszélhessek. 

Itt nem arról van szó, hogy mások nem fejthetik ki a véleményüket. Ez arról szól, hogy más embereket azért sem kritizálunk, mert melegek. Azt hiszem, Ferenc pápa másik idézete pont idevaló: ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt? Ezen el lehet kezdeni gondolkozni…

Kategória: Vélemény | Szóljon hozzá most!

De.

Az EU céljai közé tartozik a fejletlen régiók felzárkóztatása, és ezt a legtöbb esetben úgy éri el, hogy a fejlettebb régióktól áramoltatják ide a fejlesztési pénzeket, aminek a bölcs felhasználásával mi is közelebb kerülünk ez EU átlagos életszínvonalához. (Nevezzük ezt egy főre jutó vásárlóparitáson mért GDP-nek.)

A legtöbb ország esetén ez bevált módszer, az elmúlt három évben a lengyelek egy főre jutó GDP-je az EU-átlag 63 százalékáról 68 százalékára nőtt, a románoké 51 százalékról 54-re, a a szlovákoké 72 százalékról 74-re, és a nálunk fejlettebb cseheké is 80-ról 81-re emelkedett.

Most jön az a bizonyos de. De az egy főre jutó magyar GDP 2010 óta 66 százalékról 67 százalékra mindösszesen 1 százalékot nőtt úgy, hogy az elmúlt két évben stagnált, egy picit sem mozdultunk el az EU-átlag felé. Hogy ennek mennyi köze van az EU-s pénzek elosztásához, annak eldöntését az olvasóra bízom, de egy gondolatmenetet mindenképpen érdemes megvizsgálni.

Ha Magyarország fejlettségét tekintve az EU-átlag irányába mozdulna el, akkor fejlettebb régióként kevesebb fejlesztési pénzre lennénk jogosultak. Tehát ha van valaki, aki lenyúlja ezeket a pénzeket, akkor annak az áll az érdekében, hogy Magyarország fejlődését visszaszorítsa, hogy biztosítsa magának a még több lenyúlható fejlesztési pénzt és az állandó pénzcsapot.

Ez persze Magyarország érdekeivel megy szembe.

Forrás:
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/kiabrandito-adat-magyarorszag-leszakadt-megeloztek-a-lengyelek-is-429781

Kategória: Vélemény | Szóljon hozzá most!

Nem szuperhősök álruhában

Pár napja kering a világhálón a Tolvajkergetők egy videója, amelyben Tomcat és fiatal fenyítőbrigádja egy család által lakott házba lépnek be, és addig provokálják a családfőt, amíg az jogalapot nem szolgáltat nekik arra, hogy gázpisztollyal arcon lőjék. Hogy miért? A Tolvajkergetők szerint ez jogilag tiszta eljárás, hiszen a ház valódi tulajdonosát a család elüldözte, aki a Tolvajkergetőket kereste meg abban bízva, hogy így a rendőrségi eljárásnál hamarabb kerül pont az ügy végére. Tomcat az elüldözött tulajdonostól kibérelte a házat, így az ott lakó család szerinte betolakodónak számít, és így Tomcat jogosan használhatja a gázpisztolyt önvédelmi céllal.

A képregényektől a 444 bloggerekig már sokan foglalkoztak az önbíráskodás etikai és jogi kérdéseivel, és az ehhez vezető társadalmi igényekkel. Egy sokkal inkább gyakorlati aspektusával viszont senki sem foglalkozik, ez a blogbejegyzés most ezt a hézagot próbálja meg betölteni. Arról szól, hogy milyen következményekkel járhat az, ha magánszemélyek vagy civil szervezetek az államot megkerülve embereket figyelnek meg, és átveszik az igazságszolgáltatás szerepét. Ezt pedig egy fiktív levéllel mutatom be.

Tisztelt Gipsz Jakab!

2014. június 1-én 8 óra 54 perckor vezetés közben kézben tartott mobil rádiótelefont használt, amelynek során a KRESZ 3. § (2) értelmében szabálysértést követett el, ezért 20 ezer Forint bírság megfizetésére kötelezem.

2014. június 1-én 8 óra 59 perckor a fa mögött található, 30-as sebességkorlátot jelző tábla vonalában még 46 km/h sebességgel haladt, a Kkt. 21. § (1) a) pontja értelmében szabályszegést követett el, ezért 30 ezer Forint pénzbírság megfizetésére kötelezem.

Ugyanezen a napon 9 óra 16 perckor a Blaha Lujza téren való áthaladáskor kettő méterre érintette a buszmegállókat, miközben dohányzott, a hatályos jogszabály értelmében szabálysértést követett el, emiatt további 30 ezer Forint bírság megfizetésére kötelezem.

A bírságok összege 80 ezer Forint. Felszólítom, hogy a mellékelt csekken fizesse be a rendőrségnek, ellenkező esetben Egyesületünk bepereli közúti veszélyeztetésért, melynek során az önről készült videófelvételeket bizonyítékként terjesztjük elő.

További szép napot és biztonságos utazást kíván:
Kis János, a Biztonságos Közutakért Egyesület alkalmazottja

U. I.:

Láttam nCore fiókját, hogy számos multimédiás tartalmat töltött le illegálisan torrent klienssel, többek között az Iron Man trilógiát, több zenealbumot, a Battlefield 4 konzoljátékot és még egy képszerkesztő programot is. Emiatt ne aggódjon, a kiadók menet közben betörtek önhöz, lefoglalták a számítógépét, és mivel nem állt az okozott kár egyensúlyban a számítógép értékével, kárpótlásul még a plazma televíziót is elvitték.

Továbbá úgy tudom, beperelte Kilincselő Eduárd becsületsértésért egy dühös hangnemű Facebook hozzászólása miatt, nem azért, mert úgy megbántotta volna, csak gondolta, kipróbálja, hogy milyen jó dolog civileket szivatni a jog köntösébe bújva.

Kategória: Vélemény | Szóljon hozzá most!