Egy gondolat az abortuszról

Az utóbbi időben mind a reklámokban, mind a blogokban és cikkekben megszaporodott az abortuszellenes hangulat, mint később kiderült, a reklámokat a kormány pénzelte EU-s pénzből (melyet másra szántak). Ismerve, hogy 2011-ben harmadannyi pénzt különítettek el abortuszra, mint 2010-ben, érezhető, hogy az ellenforradalom mögött a közvélemény tudatos formálása zajlik. Talán spórolás céljából, talán a keresztény igék terjesztése végett. De ne essünk abba a hibába, hogy bármit elfogadunk, amit mondanak, ássunk le a mélyére, és gondoljuk át, logikusan.

[Azt is megértem, ha még nem vagy kész rám…] – Így kezdődik a plakát.

Forrás: Esti Hírlap

A reklámot kissé manipulatívnak tartom, elsősorban, mert egy kb. 8 hónapos magzat van a képen, mely eléggé kifejlettnek mondható, és koraszülés esetén elég nagy eséllyel életben is tartható. Abortuszt viszont három hónapos korú embrió esetén már nem hajtanak végre. Nem azért, mert az embrió eléggé kifejlett, hanem azért, mert az anya élete is veszélybe kerülne. A test és a főbb szervrendszerek a 8. hétig alakulnak ki, és innen nevezik a biológusok magzatnak.

A plakát az ember érzelmeire apellál: sejteti, hogy a nemzetnek szüksége van gyerekekre, és hozza világra az anya, és adja örökbe. Azonban ez megint nem így működik. A nemes teher is teher: a nőnek megváltozik a szervezete, megnőnek (gyakran megereszkednek) a mellei, a rosszulléteknek és a hormonális változásoknak eredményeként hamarabb veszít vonzerejéből, szülés után a hüvelyizomzat kitágul, és intimtornára van szükség a regenerálódásra, de nem garantált, hogy a szex valaha olyan jó lesz, mint előtte volt. (Egy abortuszra váró tinédzser valószínűleg szeretné jobban élvezni még a szexet pár évig.)

És ha már egy nő végigmegy ezeken a változásokon, nem hiszem, hogy hidegvérrel örökbe adná a gyermekét. Ezért is manipulatív a plakát. Örökbefogadás terén szebb eredményeket érhetünk el spermadonorokkal és béranyákkal, mint abortuszellens kampánnyal. Bár még nem láttam sehol, hogy Hoffmann Rózsa béranyaságot vállalt volna, vagy Semjén Zsolt elment volna spermadonornak. (Másokat könnyű terhességre inteni, de ők sem tennék meg ugyanezt fordított helyzetben.)

A gyermeknevelésnek is megvan a maga ideális volta. Szükséges hozzá kellő egzisztencia, lehetőleg két szülő és családtervezés. Aki ezen átesik, az nem fogja abortálni az embriót, mert betervezte azt. Akkor van csak szükség abortuszra, ha a megtermékenyítés előre nem tervezett, vagyis baleset. Ilyenkor a nőnek tanulmányait vagy karrierét kellene feladnia, esetleg még túl fiatal ahhoz, hogy egészséges életet adjon az utódnak, vagy nem él szerető élettársi kapcsolatban, és nehezen lenne megvalósítható az utód egészséges gyermekkora. A szülő felelős a gyermeke nevelésében, és ha még nem elég érett hozzá, szerintem jobb nem erőltetni, de ez elsősorban az anya döntése.

A plakát ott is csal még, hogy gyermeknek nevezi az abortált embriókat. Azok nem gyermekek, hanem embriók. Biológiailag egy köztes állapot, mely aligha tekinthető kifejlett élőlénynek. Az abortuszellenzők oldaláról többször hallottam már, hogy az abortusz gyilkosság, ez elsősorban csak a keresztény nézet: a lélek fogantatáskor kerül bele, tehát a vallás szerint onnantól kezdve él, az ölés bűn, tehát az abortusz Isten és ember elleni vétek. Persze sem az átlagos teológus, sem Isten – ahogyan a teológusok elképzelik – nem tanult soha biológiát.

Az élet ugyanis nem egy pillanatban keletkezik varázsütésre, hanem kialakulása egy folyamat. Ahogyan a halál sem egyetlen szikra ideje alatt történik: folyamatos sejtelhalás következtében a szervrendszer egy idő után képtelen lesz fenntartani a legfontosabb létfunkciókat, melynek következtében elhalnak az agyi idegsejtek, a szinaptikus aktivitás csökken, és mikor már képtelen irányítani az agy a még ép szerveket, azt hívjuk agyhalálnak. Az agy 200 milliárd idegsejtből áll, az öntudat pedig ezek fejlett együttműködése. Jelentős behatás esetén az elhalásuk végbemehet pár pillanat alatt is (lefejezés esetén az agy nem jut vérhez, így oxigénhez, és az idegsejtek kb. 10 másodperc alatt elhalnak). Az idegsejtek elhalása órák, napok, sőt, évek alatt is végbemehet. Nem lehet azt mondani, hogy n idegsejttel az ember még él, n-1 idegsejttel pedig már halott, n pedig a százmilliárdtól az egyig tetszőleges számú lehet. A halál így folytonos és folyamatos.

Hasonlóan az életről sem lehet azt mondani, hogy egy pillanat alatt keletkezik. Közvetlenül a fogantatás előtt nem hiszem, hogy bárki élőnek tekintené a spermát, vagy a petesejtet. (Az Ószövetséget leszámítva, ahol Isten kivégzett egy embert, mert utasításai ellnére nem csinált gyereket a kívánatos asszonynak, hanem a földre engedte a magot. Bár az inkább Isten parancsának megszegésének a büntetése volt.) Az ondó és a petesejt találkozása után 18-24 óra is eltelhet, amíg az ondómaggá alakult hímivarsejt és a petesejt között végbemegy a genetikai anyag cseréje. Még az a folyamat is órákig tart, melyet a pápa az élet kezdetének nevez. (Ilyenkor a lélek 20 óra alatt megy a sejtekbe, óránként 5% lélekkel tölti fel, vagy ez is egy pillanat alatt megy végbe? Ha igen, melyik pillanatban?) A megtermékenyített petesejt a zigóta, mely osztódni kezd, és csak 6-12 nap után ágyazódik a méhbe.

Forrás: www.picibaba.hu

Előfordulhat, hogy kettéválik, a sejtjei szétválnak, és megszűnik létezni az eredeti zigóta – így jönnek létre az ikrek. Ekkor vajon az eredeti lény meghalt? Vagy ha két zigóta egyesül, vagyis sejtjeik összeolvadnak, és egy zigótává alakulnak, akkor az eredeti két zigóta elpusztult? Vagy a két másik élet egy életként él tovább? Melyikük él, és melyikük halt meg? Ezek mind természetes úton végbemennek, hiszen néhány sejtből állnak csupán és sejtszinten viselkednek. A példából nyilvánvalóvá vált, hogy az életről és halálról nem lehet jogi szabályozást hozni biológiai szemlélet nélkül.

A kifejlődés során az embrió végighalad saját evolúcióján: ez az ontogenezis. A sejtek osztódnak, majd idővel szelektálódnak is, vagyis az azonosnak tűnő sejtek eltérő funkciókra specializálódnak, végül szervkezdeményeket alkotnak. Megjelennek olyan jellegek, melyek az evolúció során kivesztek belőlünk, például kopoltyúkezdemény és farok. (Darwin-tagadók, figyelem! Ha nem volt evolúció, honnan maradtak vissza ezek a jellegek az ember egyedfejlődésében?) Azon is el lehet gondolkozni, hogy bár genetikailag ember az embrió, sokáig alig különbözik az eukariótáktól, és olyan állatokhoz hasonlítható, melyek valaha voltunk.

Érdekes eljátszani a gondolattal, mi történne, ha visszamennénk néhány tízezer ezer évet az időben. Embernek az ősembert Kr. e. 20 ezertől tekintjük, vajon bűn-e megölni egy előembert vagy egy majomembert? Ha Kr. e. 19 ezerben ölök meg valakit, az már ember, de ha Kr. e. 21 ezerben ölök meg valakit, akkor az még állat? Az ember genetikai állományának 4%-át más ember fajok, köztük a Neandervölgyi ember teszi ki. Tehát képes a Homo Sapienssel életképes utódot létrehozni. A Neandervölgyi emberek 200-250 ezer éve jelentek meg. Egy Neandervölgyi megöléséről hogyan vélekedne a jog vagy a Biblia? Az evolúció is ugyanolyan folytonos, ahogyan az ontogenezis, és ezért nem lehet az életet atominak, eleminek, oszthatatlannak tekinteni. (Szerintem ezért nem elég helytálló a vallásos szemlélet.)

A terhesség első 4 hetében kezd kialakulni az idegrendszer, a 8. hét után jelennek meg a szervkezdemények, de a 12. hét után már csak kivételes engedéllyel lehet abortuszt elvégezni. A szívhang csak a 20. hét után hallható, ekkor jelenik meg az aktív mozgás is. A 24-28. hét a koraszülés alsó határa, a 26-34. héten megy végbe az agy erőteljes fejlődése. A 37. hétig koraszülött a magzat, hiszen még nem elég fejlett az önálló életre.

A gyermek értelmi és érzelmi fejlődése csak hónapokkal a születés után megy végbe.

Én személy szerint úgy gondolom, hogy a 24. héttől kellene jogi személynek tartani a magzatot, hiszen az ember az agya fejlettsége miatt ember, e nélkül hiába emberi a génállománya, nem kommunikálna hatékonyan, nem építene társadalmat, és nem alkotna jogrendszert sem. Fejlett agy nélkül emberszabású majmok lennénk, azokat pedig nem védi semmilyen élethez való jog. Szerencsére van egy másik tényező, mely felső határt szab az abortusznak: a 12. hét után abortált magzat az anya életét is veszélyeztetné. A természettudományosan ésszerű felső határ így a jelenleg is érvényben levő 12. hét.

Sajnos a jogot nem a természettudományok alapján alkotják, hanem a társadalmi normák szerint. A társadalom nagy része viszont nem jártas ennyire a természettudományokban, a tudományos szemlélet a felfedezést követően csak évtizedekkel később jut el az emberekhez – legyen az a Föld gömbölyűségének bizonyítása, az evolúció felfedezése, vagy a Nagy Bumm feltárása. Ráadásul az emberi normákat könnyű célzott kampánnyal befolyásolni, irányítani. Ha pedig egy tudományosan maradi gondolkodású csoport próbálja saját elképzeléseit a világról a többiekre erőszakolni, (az elpocsékolt pénzen kívül) a regresszív társadalmi szemlélet elkerülhetetlen. Elsőosztályú jegy a sötét újkorba.

Források:

Bioetika blog
http://bioetikablog.hu/2010/06/a_zigota_kalandjai#more-960458
Wikipédia
http://hu.wikipedia.org/wiki/Terhess%C3%A9g#Megterm.C3.A9keny.C3.ADt.C3.A9s_.C3.A9s_fogantat.C3.A1s
Pannon Kincstár Gimnázium anyaga

Kategória: Kiemelt bejegyzések, Vélemény | A közvetlen link.

Egy gondolat az abortuszról bejegyzéshez 32 hozzászólás

  1. Aniko szerint:

    Kár minden szóért, DE
    12.hétig sőt egyes országokban a 20.hétig legális az abortusz 🙁
    akkor most él, ember v. nem?
    A fogantatás pillanatát csak művi eljárásnál tudjuk (?) pontosan, normál esetben több hetes már a magzat amikor dönteni akarnak élete halála felett.
    A baj itt van, h dönteni akarnak!
    Miért?
    Beteg, szegény körülmények, karriert akadályozza akármi………
    Szépen néznénk ki ha minden embert aki beteg, szegény, karrier nélküli az mind menne a halálba, ( ja nem, küldenénk) mert hát oda valók, vagy mégse????
    Hány szegény gyereknek köszönhetünk “világmegváltó” felfedezéseket?
    Hány szegény gyereket szeretetünk szüleinkként?
    Hány beteg gyerek vált már egészségessé? (vagy nem is volt mégse beteg)
    Karrier??? Iskola? Hmmm, talán ezt csak szimplán át kell gondolni még egyszer …. Fontossági sorrend?
    Önmagában a tény, h lehetőséget adunk, lehetőség van arra, h döntsünk élet és halál felett az a baj 🙁

    • Thomas Bauer szerint:

      “Hány szegény gyereknek köszönhetünk “világmegváltó″ felfedezéseket?”

      Szerintem az abortált és megszületett gyermekek között arányaiban ugyanannyi a nagy koponya, és ugyanannyi az alacsony intelligenciájú, de ha jól tudom, a szegényebb rétegek közül aránylag több bűnöző kerül ki. Kevésbé tudják magadni nekik az “ideális” gyermekkort, mert nincs meg a kellő egzisztencia. Vagyis az abortusszal a szülő a gyermeket is megvédi, bár tény, hogy nem ugyanazt a gyermeket, hanem az általános gyermeket.

      “Hány beteg gyerek vált már egészségessé?”

      Sokkal kevesebb, mint ahány beteg gyerek beteg maradt.

  2. Fehér Tigris szerint:

    Kedves blogvezető, ki eme remekbe szabott cikket írta!

    szeretnék pár dolgot kérdezni.
    “Az ember az agya fejlettsége miatt ember, e nélkül hiába emberi a génállománya, nem kommunikálna hatékonyan, nem építene társadalmat, és nem alkotna jogrendszert sem.”

    HA ezt a mondatodat megvizsgálom, alaposabban felmerül bennem pár kérdés. z ember az agya fejlettsége miatt ember. ezzel vegyük azt hogy egyet értek. A két éves kisgyerek ember? Van agya, gondolkodik, kommunikál, körülbelül ekkor kezd beszélni. Társaságban van, családban. Szóval: adott a kommunikáció, adott az agy, és adott a társadalmi szerepvállalás.

    Nézünk körbe kicsit nyitott szemmel: ne menjünk messzire. Kutyák: többször bizonyították, hogy a kutyák agyi fejlettsége megegyezik egy két éves gyermekével. Tudjuk, hogy kommunikálnak, hiszen halljuk hogy ugatnak, megértetik egymást a fajtársaikkal. Részt vesznek egymás, és az emberek életében, ott társadalmi szerepet vállalnak. összegezve: Társadalmi szerepvállalás, kommunikáció, agy pipa. Jééé akkor az állítás szerint ők is emberek!!!!!!!

    kicsit messzebbre: Farkasok. van agyuk, fejeltségük a kutyáéval azonos, rendezett falkában élnek.: a három kitétel szintén adott! AKKOR ŐK IS EMBEREK!!

    ha már vadvilág, emberszabásúak. Több teszt bizonyította, hogy akár 6-7 éves korú gyermekek agyi szintjét is elérik. Rendezett csoportokban élnek, eszközket használnak, és kommunikálnak is egymással, arckifejezéseket is használnak. A te kitételed alapján: kommunikáció: pozitív. agy pozitív, és a társadalmi szerepvállalás: pozitív! Akkor ők is emberek!

    és megjegyzem, hogy az emberszabásúak 90% védett állat, szóval JOG védi az ÉLETüket!

    Térjünk vissza a fő témára: Abortusz.

    Két fajta abortuszt illik megkülönböztetni:
    Orvosi okokból történő abortuszt. Ezt nem ítélem el. Ha a gyermek fejlődési zavar miatt életképtelen lenne, vagy csak extrém körülmények között lehetne ideig óráig életben tartani, igen is, legyen rá lehetőség, hiszen nem scak a gyermek, hanem az anya élete is veszélybe kerül, miközben a többi gyermeke egészséges lehet, ami azt jelenti, hogy tovább él az emberiség. Ezt a részt a természetes kiválasztódásnak is be lehet tudni. (erre még egy kitérőbe visszatérek)

    Szülői kérésre: az igenis gyilkosság. az első pillanatól kezdve, tehát onnan hogy megtermékenyül a petesejt, és osztódni kezd, és elkezdi felépíteni a születendő gyermeket, igenis joga van az élethez. okaa következő: ez egy folyamat te is mondtad, akkor nem lehet elhatárolni azt sem, hogy mikortól ember, és meddig nem az. Durva hasonlat: A fa fa az üzembe bemegy, a végén papír jön ki: elkülöníthető? igen! Végig az egyik vagy a másik? nem.

    Vasérc: az már vas. A vas, szintén vas. megtudod különböztetni, a kettőt? nem. annyi a különbség, hogy a “fejlettsége” az egyiknek kisebb. de attól, még ugyanúgy vas.
    Az ember szervezetében ember fejlődik ki, nem ló, nem ha, hanem ember.

    Szumma: A megtermékenyüléstől kezdve, igenis embernek tekintető, és embernek is KELL tekinteni.

    Utolsó kitérő: természetes szelekció: néz meg egy természet filmet, a vadászó állatokról. Mindig az öreg, vagy beteg állatokat vadásszák csak le. nem a fiatal erőseket, vagy fiatal fejlődőket. ha nem így tennének, akkor rövid időn belül kipusztítanák a zsákmány állat populációt, és éhen halnának. Ezt ösztönnel szokták magyarázni, de logikusabb hogy igenis TUDATOSAN védik a saját táplálékforrásukat.
    Ezt szokták természetes szelekciónak hívni, de mindezt a természet tudatosan alakítja így.

    Az emberre kivetítve: ha a az embriókat kiírtjuk (és vedd hozzá hogy magyarok kiöregedő ezáltal egyre fogyó nép aminek kihalás a következménye!!! ) azzal a fiatal egyedeket “vadásszák le a ragadozó állatok” és gyakorlatilag a kihaláshoz vezeti az emberiséget. Ebbe van túlzás is, de az eredménye hosszútávon ide vezet.

    Az abortusz lelki teher is. ezt senki nem hangoztatja. Megviseli a szülőket, és az eljárás akár meddőséget is okozhat. Ami kizárja a további gyerekeket, az első meg akár a gyermeknemzéstől való kedvet veszi el, néha nem csak hónapokra.

    Maradok tisztelettel:
    Fehér Mátyás a.: Ámor nyila

    “Ha kivágtuk az utolsó fát, megmérgeztük az utolsó folyót, és az utolsó halat is kifogtuk, rájövünk, hogy a pénz nem ehető” Greenpeace

  3. Fehér Tigris szerint:

    ui.: és 12edik hétig lehet elvetetni a gyermekeket

  4. Thomas Bauer szerint:

    “Kutyák: többször bizonyították, hogy a kutyák agyi fejlettsége megegyezik egy két éves gyermekével. Tudjuk, hogy kommunikálnak, hiszen halljuk hogy ugatnak, megértetik egymást a fajtársaikkal. Részt vesznek egymás, és az emberek életében, ott társadalmi szerepet vállalnak. összegezve: Társadalmi szerepvállalás, kommunikáció, agy pipa. Jééé akkor az állítás szerint ők is emberek!!!!!!!”

    Van egy fontos különbség, amire Látás, nyelv, emlékezet c. tárgy előadásán vezettek rá. Kutyákat meg lehet arra tanítani, hogy csengő hangjára pitizzenek, az orángután rájön, hogy a tükör mögött nincs másik orángután, a delfinek kommunikációjának alapegysége pedig nem a mondat, hanem a szó. De egy valamire mégsem képesek, amire az ember igen: az absztrakcióra. Meg tudnak tanulni dolgokat, de nem tudnak felfedezni önmaguktól új dolgokat. Ha az ember egy szmájlira néz, egy arcot lát, az állatok pedig sárga alapon fekete pöttyöket és csíkokat.

    “és megjegyzem, hogy az emberszabásúak 90% védett állat, szóval JOG védi az ÉLETüket!”

    Az emberekre szabályok érvényesek, melyekben korlátozzák az emberek jogait az állatok irtása és kínzása kapcsán, de ez nem jelenti azt, hogy az állatoknak jogaik vannak. Ha az állatoknak jogaik lennének, nem lehetne azokat betartani és betartatni, sőt, az állatok sem ismerhetnék fel, hogy nekik jogaik vannak.

    “igenis joga van az élethez”

    Nem, nincs. Ha joga lenne az élethez, nem lehetne abortuszt végrehajtani, hiszen az jogszabályba ütközne. Mivel végre lehet hajtani abortuszt, és nem ütközik a jogba, ezért nem gyilkosság.

    “A megtermékenyüléstől kezdve, igenis embernek tekintető, és embernek is KELL tekinteni.”

    Az egyedfejlődés során az evolúció egyes állomásain megy keresztül a magzat. Így nem feltétlenül. De ha abból indulunk ki, hogy a genetikai állománya azonos marad, ebből a szemléletből igenis ember. Ez esetben még mindig nem tekinthető a szó hétköznapi értelmében használt “élő” embernek, példának okáért, mert önállóan életképtelen. A szívkezdemény nem működik, a szülővel közös a vérkeringése és az anyagcseréje, idegrendszere kezdetben nem reagál a környezetre, tüdeje nem elég fejlett az oxigén felvételére, stb… Számomra úgy tűnik, hogy közelebb áll egy életképtelen sejtcsomóhoz, mint egy emberhez. Valahol átmenetet képez az élő és élettelen között. Hasonlóan, ahogy az elhunyt ember tüdeje egyre kevésbé látja el a funkcióját, és leépül az idegrendszere egészen a teljes sejtelhalásig. A biológiai rendszer a működésképtelenből fejlődik ki az anya segítségével, és a működésképtelenségig jut el élete végén.

    “Az emberre kivetítve: ha a az embriókat kiírtjuk (és vedd hozzá hogy magyarok kiöregedő ezáltal egyre fogyó nép aminek kihalás a következménye!!! ) azzal a fiatal egyedeket “vadásszák le a ragadozó állatok” és gyakorlatilag a kihaláshoz vezeti az emberiséget.”

    Azért itt egy-két dolgot keversz. Az abortusz a természetes kiválasztódás része, ahogyan az orvostudomány is: 100 évvel ezelőtt nem tudott volna gyermeket nemzeni egy A típusú cukorbeteg, de ma lehetővé vált a kezelésük, így az ember beleavatkozott a természetes kiválasztódásba. Azonban ez nem jelent gondot addig, amíg a rendelkezésünkre állnak az orvosi eszközök. Eszközeink nélkül tömeges kihalás lenne, és ahhoz a másik fajta élethez idomulna a sajátunk. Tehát a természetes kiválasztódás minden körülmény között igaz, hiába teremt új környezetet az ember, igaz más elvárásokhoz másképp idomul az ember.

    A magyarság öregedő korfája kicsit furán jön ide, ugyanis a “magyar” nem biológiai fogalom. Biológiailag leginkább szerb, horvát és szláv népekből állunk, nincs megkülönböztetett magyar gén, ami például az északi népeknél vagy a németeknél van. Így a magyarság kizárólag kultúrális jellegű, és bárki, aki a kultúrát birtokolja, tovább őrizheti a magyarságot, legyen az fekete vagy fehérbőrű, állandó lakhellyel rendelkező vagy vándornép.

    Az magyar öregedő korfának viszont nem biológiai okai vannak. Jellemzően a nyugati civilizációk elértek egy olyan életszínvonalat, ahol többé nem jelent problémát az éhínség, betegségek, az emberek a genetikai állományukat kevés utóddal is fenn tudják tartani. Sőt, a pénz és javak felhalmozásával és öröklésével a módosabb szülők gyakran döntenek a kevés utód mellett, hogy azzal, hogy örökléskor a vagyon nem osztódik annyi felé, gyermekeik jobb anyagi pozícióba kerülnek. Ezek a fő okai az öregedő magyarságnak, az abortusz is ennek része, de nem az abortusz a fő oka.

    “Az abortusz lelki teher is. ezt senki nem hangoztatja. Megviseli a szülőket, és az eljárás akár meddőséget is okozhat.”

    Igen, ezek így vannak. Bele akartam írni, de az írás hevében kimaradtak. (Basszus.)

    “A tudatlanság gyakrabban vezet önhittségre, mint a tudás: olyanok szokták határozottan kijelenteni, hogy a tudomány soha sem fogja ezt vagy azt megoldani, akik keveset tudnak, nem pedig olyanok, akik sokat.” – Charles Darwin

    • kicsilány szerint:

      Felháborodtam, mind az alapírásodon, mind a hozzászólásaidon. Látszik, hogy tanulsz biológiát, de nagyon gyerek vagy. Hogy lehet egy új élet kezdetét életképtelen sejtcsomónak nevezni? X évvel ezelőtt Te is egy ilyen életképtelen sejtcsomóból lettél újszülött, aztán egy kamasz, aki rendkívül öntudatosnak hiszi magát. Az abortusz nem természetes kiválasztódás. A vetélés az, igen, sőt, még a koraszülést is lehet annak nevezni, ha magától indul be, nem pedig valamilyen külső hatásra. De egy művi abortusz nem természetes kiválasztódás. Ott a szülő dönti el, hogy nem tart igényt a tetteinek következményére. (Ami a mai világban elég röhejes, mert aki ma nem védekezik, /és itt akár a megszakításos közösülésre is gondolok, mert több, mint a semmi, ha esetleg még számolni is tud az illető, akkor pedig már több, mint 70%-os a védettség/ az meg is érdemli, hogy gyermek szülessen a felelőtlen kapcsolatból). Az, hogy a mai orvostudománynak köszönhetően akár 60 éves korban is lehet szülni, egy dolog. A másik az, hogy nem feltétlenül jó szülő az aki mindenáron akar gyereket, lehet az oka a divat és az elvárás is. Azért a jövendőbelidnek ne mutasd majd meg ezt az írásodat, főleg ne akkor, amikor a GYERMEKETEKET fogja a szíve alatt hordani, (aki akár még csak 6-8 hetes EMBRIÓ) mert lehet, hogy elhajt a fenébe. És még igaza is lesz. Ja, és mielőtt kioktatnál, beteg gyermekekkel foglalkozok. Nem egy van köztük, aki már majdnem felnőtt, van agya, kommunikál, és jelen van a társadalomban, még ha nem is úgy, ahogy Te azt elképzeled. De olyan szeretetet ad, amilyet Te SOHA nem fogsz megtapasztalni. Uff, beszéltem!

      • Thomas Bauer szerint:

        “Hogy lehet egy új élet kezdetét életképtelen sejtcsomónak nevezni?”

        Nagyon egyszerű. A hétköznapi élet emberi szemléletmódja kevésbé felel meg a valóságnak, mint a természettudományos. Einstein rájött, hogy az idő fogalom másmilyen, mint ahogy az ember használja, és ez sokminden mással is így van. Az élet, ahogy az ember használja, misztifikált, érzelmileg túltöltött fogalom, köszönhetően annak, hogy az emberek érzelmekkel rendelkeznek, és amikor az élet fogalmukat kialakítják magukban, ezeket hozzácsatolják. (Ez még gyermekkorban alakul ki, de folyamatosan csiszolódik felnőttkorban is.) A világ viszont, amilyen, nem rendelkezik érzelmekkel, azokat az ember “találta ki”. És ha a legmegfelelőbb képet kell kialakítanunk megunkról, el kell tudni vonatkoztatni attól, hogy mi, emberek, milyen plusz jelentést rendelünk hozzá. Vegyünk egy példát: a szerelem talán emberi létünk egyik legszebb része, és mikor meglátjuk a szerelmünket, egy pillanatra nagyot dobbant a szívünk, forró vérünk pedig a boldogságba zsibbaszt. Így tapasztalja meg az ember, valójában pedig ez történik: az agy memóriájába ágyazza embertársaink jellemzőit, és mikor meglátunk egy arcot, kikeresi azok közül, akiket ismer, hogy ez a szerelmes. A szerelmes arcának felismeréséhez hozzárendeli a szerelem funkciót, beindul a kémia és hormonokkal önti el a véredet az agyalapi mirigy. Kémiai reakciók sokasága következik be az agyban. Ezt hívja az ember érzésnek. Az ember számára az érzés tapasztalható, a világ számára pedig kémiai reakció. Ha a lehető legjobban szeretnék megismerni egy természeti jelenséget – mint például az emberi születést – ki kell zárnom belőle azt, hogy ember vagyok, mert az eltorzítja a pontos képet. Ezért érzed úgy, hogy egyrészt hogy mondhatok ilyet, és ezért érzed úgy, hogy nincs igazam. Mert nem vonatkoztatsz el saját emberi lényedtől, érzelmileg frusztrál, és mivel nem rendelkezel a pontos szüketésképpel sem, nem is értesz egyet. De megcáfolni sem tudod azt, amit leírtam.

        “Az abortusz nem természetes kiválasztódás. A vetélés az, igen, sőt, még a koraszülést is lehet annak nevezni, ha magától indul be, nem pedig valamilyen külső hatásra.”

        Vicces, de az abortusz is természetes kiválasztódás. Mert minden az. Ha valakit nem világosítanak fel a szülei, akkor nagyobb eséllyel lesz gyereke korán, ha valaki számítógépfüggő, kisebb eséllyel lesz gyereke, aki túl sokat partyzik részegen, annak nagyobb eséllyel lesz gyereke, akit fiatalon besoroznak háborúba, annak megint kisebb eséllyel lesz gyereke. Ez mind természetes kiválasztódás, sőt, a vagyon is természetes kiválasztódás. A gazdagoknak általában kevesebb gyerekük van, de nem annyival kevesebb gyerekük, mint amennyivel valószínűbb, hog yéletben maradnak. Genetikailag így hátrányba kerülnek. De az orvostudomány is természetes kiválasztódás, egy szegény afrikai országban olyanokért halnak meg emberek, amikért nyugaton nem. Ha abortáljuk a sértültnek születő gyermekeket, akkor is beleavatkozunk a természetes kiválaztódás folyamatába, a kettőnk példája viszont jól tükrözi, hogy miért játszik az abortusz a természetes kiválasztódásba. Tegyük fel, hogy neked, és az én barátnőmnek is bejön 20 éves korában egy nem kívánt gyerek, véletlenül becsöppent, vagy Isten leküldte szűznemzéssel a második Jézust, lényegtelen. Egyik párkapcsolat sem áll készen egzisztenciát tekintve arra, hogy megtartsák, az én barátnőm ezért úgy dönt, hogy később szeretne gyereket, ezért elmegy abortuszra, te viszont úg ydöntesz, hogy megtartod. Akkor a ti genetikai állományotok öröklődik, a mienk viszont nem. Tehát az abortusz tényleg a természetes kiválasztódás része, és azoknak kedvez, akik nem úgy gondolkodnak, mint mi. Persze nem biológiai, hanem társadalmi mód alapján, de az ember bizonyította, hogy társadalmi tényezőkkel beleszólhat a biológiába is.

        “Azért a jövendőbelidnek ne mutasd majd meg ezt az írásodat, főleg ne akkor, amikor a GYERMEKETEKET fogja a szíve alatt hordani, (aki akár még csak 6-8 hetes EMBRIÓ) mert lehet, hogy elhajt a fenébe.”

        Valószínűleg nekem olyan jövendőbeli kell, aki egyetért valam ilyen dolgokban. Vannak felvilágosult értelmiségiek, ne aggódj. 😛 Persze az írásomban az is szerpel, hogy végső soron az ő döntése a gyermek, nem az enyém, én csak tanácsot adhatok, vagy véleményt formálhatok. Nem rendelkezhetek felette.

        “Ja, és mielőtt kioktatnál, beteg gyermekekkel foglalkozok. Nem egy van köztük, aki már majdnem felnőtt, van agya, kommunikál, és jelen van a társadalomban, még ha nem is úgy, ahogy Te azt elképzeled. De olyan szeretetet ad, amilyet Te SOHA nem fogsz megtapasztalni.”

        Újabb példája annak, hogy az emberi társadalom a természetes kiválasztódásba bele tud szólni, hogy életben tudunk tartani olyanokat, akik egy évszázaddal ezelőtt meghaltak volna, sőt, hasznos életet tudunk számukra biztosítani. És tudom, milyen szeretetet tudnak átsugározni, elmentem egyszer egy Dawn-kóros gyermekkoncertre, és nem bántam meg. És itt nem az eljátszott zeneművek művészi vonatkozására gondolok. Úgy élem az életemet, hogy minél több dolgot szeretnék a világról megtudni, megismerni, és nem zárhatom ki magamból az életnek ezt a részét sem.

        “*Ha már ennyit írtam: szerintem azzal, hogy az ember szánt szándékkal befolyásolja az un. természetes kiválasztódást, az mesterségessé lesz.”

        Nos igen, ezen sokat gondolkodtam, és arra jutottam, hogy az ember is a természet része, és hiába alakítja tudatosan maga körül a folyamatokat, ez is természetes marad. Ugyan tudatosan próbálja irányítani a rendszert, őt is maga a rendszer alkotta olyanra, hogy irányítani akarja azt. Ha nem pusztulnak ki a dinoszauruszok, ember sem lenne. Az ember sajátlagos evolúciója során formálódott ilyenné, számottevő intelligenciája pedig a világ egyik leginkább alkalmazkodó fajává. De az intelligencia is, és a motiváció is természetes ösztönökből fakad. Ha az ember atomháború során kipusztítja magát, az is ugyanolyan természetes lesz, mint ahogy a kéndioxid-termelő baktériumok kipusztították a Föld élővilágának 98%-át, még jóval a dinoszauruszok előtt.

        “Az élet több, mint aminek hiszed.”

        Ezzel kezdtem gimnazista koromban. Mára sokat-sokat tanultam, és egyre inkább azon a véleményen vagyok, hogy az idézet csupán illúzió, mely a meg nem értettségből fakad. Ha van valami, amit az ember nem ismer eléggé, arról sajátosan kezd el gondolkozni, hozzáképzel dolgokat. Véleményem szerint így teremtette meg az ember majdnem minden kultúrája a saját transzcendens lényeit és hitvilágát. Nem tudta, miért léteznek a csillagok, nem tudta, mi van a halál után, egyszerűen elképzelte, és továbbadta. Ma is ez történik: sokan nem rendelkeznek a természettudományos szemlélettel, és a világot értelmetlen/értelmezhetetlen rezgésként képzelik el, vagy tiszta energiaként. Van, aki Paolo Coelho-t olvas, és imádja az áléletigazságokat, de van, aki József Attilát, és észreveszi a költő mondanivalójában a világ és társadalom tendenciáit.

        Én még nem tapasztaltam olyat, ami több volt, mint ami.

  5. Misztikus szerint:

    Üdv!
    A jövendőbelidet a hozzád hasonló felvilágosult értelmiségiek közé sorolod be?
    Inkább a materialisták közé kellene:P
    Ha pedig filozofikus (tudományelmélet tárgykörbe tartozó) mottót idézel, nem biztos, hogy olyan korba kell visszanyúlni (és épp Darwinhoz), ami egy istentelen, “Tudományba” vetett hitet szült.

    Nagyon szépen összeszedted a cikkhez az anyagot, csak ott találhatni hibát, hogy szociológiai kérdésként kezelted az etikait. Az objektivitásod megdől szűk szempontrendszered alapján.

    A hozzászólásaidból pedig “igazságellenes meggyőződés” (niccse után szabadon) tükröződik. Ha ma a jog A-t mond a gyilkosságról, akkor azt helyeseled, ugyanis szerinted a jogalkotás általánosságban összhangban van mindennel, — jóllehet maguk a jogalkotók is szoktak változtatást javasolni, — meg amúgy is eltérő dolgokat hagynak meg térségenként a Jogok… Nem üdvös, hogy efféle tákolmányok kötelezzenek sajátos tévedhetetlenségükkel.

    Megjegyezném még, hogy ismeretelméletből pocsék voltam, de hogy neked nem jött át belőel a lényeg, az biztos. (ajánlok mindent Bolberitz Páltól)
    A Lényeg (lásd szeretet) olyannyira messzemenően túlmutat a felsorakoztatott tényeiden, hogy a te magyarázatod az emberi génállománnyal bíró sejttömegek létezésének (!) létezésének szabályzására / “szabályzódására” csak egy céltalan (társadalmat jobbá és igazságosabbá nem tevő1) állandó fejlődést szolgáló “természetes” működéselvvel azonosítható.*

    Minden biztos tudásnak vélt, lelki-szellemi talajon satnya, vérszegényes elgondolásod ellenére nagyon pozitív, hogy csak az esetben fogod indokoltnak tartani önmagad örökítését, ha már biztosítva lesz az utódok számára az ideális egzisztencia.
    (Még a tudás (v. inkább tudálékosság helyett) szeretet-sugárzó Dawn-kóros gyerekek megelégszenek az optimálissal is)

    Bizonyára nem büszkeségből mondtad, így tiszteletre méltónak tartom, hogy nyitott vagy tágabb körben látni a világot, s ezáltal talán véleményt nem csak alkotni, de átformálni is.

    Hiszen az szép, hogy próbálsz többet megtudni a világról, de érdemes lenne minőségileg is másképp megismerni.

    *Ha már ennyit írtam: szerintem azzal, hogy az ember szánt szándékkal befolyásolja az un. természetes kiválasztódást, az mesterségessé lesz.
    De nem a vitatkozás vagy a nézeteltérés apropóján írtam, pusztán értékeltem értékeltem, amit kaptam linket itt:
    http://konzervatorium.blog.hu/2011/09/20/a_lany_aki_tulelte_az_abortuszt_gianna_jessen_vallomasa

    “Az élet több, mint aminek hiszed.” Hát még annál, mint aminek tudod.

  6. Micica szerint:

    Kedves szerző!

    Elég nagy hülyeség kapásból jelenlegi kormány összeesküvés-elméletének titulálni az abortuszellenes kampányt. Az eszébe sem jutott, hogy a kormány szándékai mögött a népesség növelése, a családalapítás, és a fiatalok felelőtlen viselkedésének megakadályozása lehet?
    Az elmúlt 8-9 évben megcsappant a születések száma, nagyon kevés az olyan pár, aki gyermeket vállal, anyagi, vagy önös érdekből – ezt csak az adott személy tudhatja.

    • Thomas Bauer szerint:

      Semmi összeesküvés nincs benne, egyszerűen a saját elveiket akarják az emberekre tukmálni. A népesség növelésére nem ez a helyes út. Valójában nincs helyes út. Lehet támogatni pénzzel a családalapítást, de csak ideig-óráig, hiszen állandó extra költségekkel jár, mely hosszútávon fenntarthatatlan. Nem beszélve arról, hogy az erőltetett gyermeknemzés – ahogy legutóbba Ratkó-korszakban volt – számos struktúrális problémát hordoz magában: ilyen például a nyugdíjkérdés. A fenntarthatatlanul erőltetett, sok megszületett gyermek, ha nyugdíjba vonul, nyugdíjat kap, melyet az alattuk levő generációk munkájából finanszíroznak. Ahogy a hegycsúcs egyre inkább a nyugdíjkorhatár felé vándorol, az egyre több nyugdíjast egyre kevesebb munkavállalónak kell eltartania. A mai nyugdíjprobléma pont az erőltetett gyermekszületésből fakad, és kb. 20 év múlva tetőzik, akkor, amikor már nem lesznek ott a magánnyugdíjpénztárak, hogy kompenzálják ezt a hirtelen bekövetkező hiányt – szomorú, de Magyarországon nem lehet majd megélni a nyugdíjból fenntartható fejlődés mellett.

      A fiatalok felelőtlen viselkedésének megakadályozása pedig nem azzal kezdődik, hogy az állam kötelezi őket a gyermekvállalásra. A konzervatív gondolkodásúak sokszor tiltakoznak a meleg párok örögbefogadása ellen azzal, hogy milyen deformitásokat kap a gyermek, ha ők nevelik. Képzeljük el, milyen gyermekkora lehet egy gyereknek, akinek a tinédzser szülője az apa nélkül, biztos családi háttér nélkül neveli azt a gyermeket, akit nem is akart. A fiatalok felelőtlen viselkedésének visszaszorítása a szülők felvilágosításánál kezdődik, ami sokkal nehezebb munka, mint átírni egy sort az alkotmányban, tudom én. De ez gyógyszer a betegségre, a másik csak fájdalomcsillapító a fájdalmak elnyomására.

      Én azt mondom, hogy közép-hosszútávon a szüületések száma csökken, ez egy természetes folyamat, és fölösleges ez ellen küzdeni, el kell tudni fogadni. Fejlődik az orvostutomány, a születéskor várható élettartam az elmúlt 1900 óta 35-ről 70-re emelkedett, nincs is szükség megannyi szülésre. Egyszerűen úgy változott meg a világ, hogy a nyugat lassan elcsordogál. Amit a népesség csökkenésével elveszítünk, azt a bevándorlókkal pótoljuk ki, akik egy-két generáció alatt teljesértékű magyarokká, németekké, franciákká, stb. válnak. Nem hiszem, hogy bele kellene szólni abba, hogy a Kovács család hány gyermekű legyen, és nem számít, hogy miért döntenek emellett. Valójában a világon mindenki önös érdekéből cselekszik, hiszen nincs a világon olyan ember, aki rosszat akar magának. Ezt igazán nem lehet felróni.

  7. V Péter szerint:

    Pár éve volt a tv2-n a Naplóban az abortusztúlélők című riport. Minden abortusztámogatónak, abortuszt végzőnek, és abortuszra menőnek kötelezővé tenném a végignézését!

  8. V Péter szerint:

    “Valójában a világon mindenki önös érdekéből cselekszik, hiszen nincs a világon olyan ember, aki rosszat akar magának. Ezt igazán nem lehet felróni.”
    Magának nem, de másoknak igen, ez az önzés! Ami pont a szeretet ellentéte. Remélem ezt beszívva írtad.

    “Nem beszélve arról, hogy az erőltetett gyermeknemzés – ahogy legutóbba Ratkó-korszakban volt – számos struktúrális problémát hordoz magában: ilyen például a nyugdíjkérdés. ”
    Ha nem lett volna Ratkó Anna, akkor 8 millióan lennénk…

    • Thomas Bauer szerint:

      “Magának nem, de másoknak igen, ez az önzés! Ami pont a szeretet ellentéte.”

      Van olyan ember, aki azzal okoz magának jót, hogy a “szeretetért” cserébe a megelégedettség érzésével jutalmazza magát. Mindenki a világon mindent önzőségből csinál, még az adakozást, a szeretet is. Nem feltétlenül tárgyi jutalomért, sokszor érzésekért, boldogságért, illetve azért, hogy mekkora királynak érezzük magunkat. Még a mazochisták is azért szenvednek, mert élvezik, tehát rájuk is igaz az, hogy önzők. Az ember hülye lenne olyan dolgot csinálni, amivel kárt tesz magának. Ilyenek vagyunk.

      “Ha nem lett volna Ratkó Anna, akkor 8 millióan lennénk…”

      Ha nem lett volna Ratkó, akkor az annak a 8 milliónak lenne olyan nyugdíja, amelyből meg tud élni. Én nem érzem úgy, hogy akkora baj lenne, ha csak 5 millióan lennénk. Vannak olyan országok Európában, ahol csak százezrek élnek. Nincs ezzel gond, szerintem. Ha úgy természetes, hogy ennyien legyünk, és az erőltetetett gyermeknemzés likviditási problémákat okoz, akkor kit érdekel, hogy 10 millió helyett 8 millióan vagyunk, ha az a 8 millió legalább nem éhezik?

  9. V Péter szerint:

    Ez nem jelenti azt, hogy ő minden szempontból pozitív figura lenne, de azért mindenképpen jelentős népességmegtartó lépések történtek akkor.

    • Thomas Bauer szerint:

      Nem olyan egyértelmű számomra, hogy a népességmegtartás olyan pozitív dolog lett volna. Rengeteg extra költséggel jár, ami szemmel láthatóan nem hozza be magát. A szülők örökségének elaprózódása miatt a sok gyermek elszegényedést is jelent. Plusz, mivel nem önfenntartó a népességnövekedés, ezért ez okozza majd a nyugdíjválságot egy évtizeden belül. Konkrétan arról van szó, hogy minden dolgozó embernek a saját munkájából két nyugdíjast kell eltartania, és a maradékból még a családjáról is gondoskodnia kell. Ha mai 100 ezer forintos nyugdíjakkal számolunk, legalább 300 ezret kell keresnie az átlagembernek ahhoz, hogy eltarthassa a két nyugdíjast, és szegényen eléldegéljen mellette. Persze, aki ennyire szegény, nem is tudna eltartani sok gyermeket, ezért még jobban visszaeshet a születések száma. És ez mind azért, mert erőltetni akartuk a születések növelését.

  10. Virág szerint:

    Érdekesnek érdekes a cikked,csak sajnos nem néztél kellően utána az információknak,és így sajnos alapból hitelességedet vesztetted.Erre azért figyelj oda a későbbiekben-szerintem.
    Magyarországon a 12. hétig lehet abortuszt kérni,pl. szociális hátrány miatt.A plakáton egy 12 hetes magzat látható-ennyire azért nem hülyék,pontosan utánajártak-Veled ellentétben-hogy hogy is néz ki egy ekkora baba.
    “A 12 hetes magzat hangszálai már kifejlődtek, így akár kiáltani is tud a kismama pocakjában. Alkalmanként meg is teszi, de természetesen hangtalanul. Mivel agya teljesen kifejlődött, így már képes a fájdalmat is érezni. Izomzata fejlődésével a 80 mm-es magzat egyre többet mozog, sőt már ekkor szopizza a hüvelykujját. Kis szemeit szemhéjak fedik és zárva is maradnak a 26-ik hétig, hogy védjék, míg a retina ki nem fejlődik teljesen. A magzat hossza CRL: 55-65 milliméter, teljes hossza 80 mm körüli. A súlya 15 gramm.”
    Érdekes…
    Én értem,hogy Te próbálsz érdeklődésednek megfelelően érzelmek nélkül vizsgálódni-ez nem is baj-hiszen a törvényalkotás nem az érzelmekről szól,de az ember viszont érzelmekkel teli lény (akár csupán kémiai és hormonális szemszögből),így egy abortusz élete végéig lelki terhet fog jelenteni,emiatt IS kellenek ilyen kampányok,hátha legalább egy fiatal aznap védekezni fog-és egy tinire nem fogsz hatni-csak az érzelmein keresztül.
    Én gyógypedagógus vagyok,és sok-kicsit ijesztően sok olyannal találkoztam,akinél megjósolták,hogy a gyermek fogyatékos lesz,majd mivel ez nem zavarta a szülőket-megszületett tökéletesen egészségesen.csak azért írom ezt,mert fogyatékosság esetén jóval idősebb babát is el lehet vetetni,bár pontosabb szó a ki lehet végezni.Itt ez történik.Biológiailag.Nézz utána ha érdekel.
    Szerintem van,ami megkülönböztet minket az állatoktól,pl. hogy ezt felismerjük,hogy törvényt alkotunk,mérlegelünk,megoldást keresünk.
    Nem az a baj,hogy más a véleményünk,hanem hogy tájékozatlan vagy.Rengeteg könyv van,de akkor csak egy embert írok: Raffai Jenő:és csak a biológiai kutatásokra koncentrálj,ne az egyéb elvont irományaira. Hogy mit is tud már az a kis sejtcsomó amikor még olyan pindúrka.
    Annak azért örülök,hogy ennyien nem értenek veled egyet,pedig ők sem Fideszesek,sem keresztények,csak emberek.

  11. Thomas Bauer szerint:

    Valóban 12. hétig végezhető abortusz, illetve fiatalkorúaknál és beteg magzat esetén a 18. hétig. Úgy tűnik, rossz információt szedtem össze valahol, javítom is az írásban.

    A kampányban soha nem azt kritizáltam, hogy kevesebb lesz tőle a nem kívánt terhesség, hanem azt, hogy maniplatív módon az örökbefogadásra buzdít, illetve az, hogy gyilkosságnak nevezi az abortuszt, pedig ha az lenne, az abortuszt végző orvost börtönbe kellene zárni. A be nem tervezett gyermek pedig azért be nem tervezett, mert a szülők nem tudnak megfelelő életet biztosítani neki. Lehet, hogy az abortusz ellenes kampánnyal több gyermek születik meg, de egyáltalán nem biztos, hogy jobb életet élnek, és jobb nevelésben lesz részük.

  12. Annie szerint:

    Jó a cikk, szerintem hivatkozni is fogok rá, ha felmerül a téma. Magam részéről addig tartom etikusnak az abortuszt, ameddig a magzat nem képes fájdalmat érezni, onnan már nem.

  13. Andrea szerint:

    http://www.elevit.hu/site/clinic.php
    A magzatban a méhbe történő beágyazódás után a fogamzást követő 15. napon alakul ki az ideglemez. Két széle kiboltosodik, majd a redők egymás felé közelednek és záródnak, először középen majd innen haladva a két vég felé. Így jön létre a fogamzást követő 28. napra az idegcső, amelynek elülső-felső részéből lesz az agy, hátsó-alsó részéből a gerincvelő.

    Egyébként meg az élet élni akar, ameddig valaki másképp nem dönt.

    “Uraim” maguk bármit képesek maguknak bemagyarázni, csak hogy ne kelljen óvszert használniuk.!!!!!

    Egyébként kíváncsi lennék rá, hogy hányan vagyunk tervezett gyerekek. És hányunkat vetettek volna el, ha s szüleinknek természetes az abortusz. És ha van köztünk iyen, és az abortuszpárti, most vajon önként meghalna??????

  14. Andrea szerint:

    Elnézést kérek az általánosított “Uraim” megszólításért. visszanéztem, és örömmel látom mennyi fiúra/férfira nem vonatkozik ez. Még egyszer: Bocsánat.

  15. Horváth János szerint:

    Nem tudom ki ez a T.B. és honnan szerezte a liberalista világnézetét!

    • Thomas Bauer szerint:

      A természettudomány liberálias világnézet lenne? Érdekes. Ismerve a természettudomány abszolút létjogosultságát, ezzel mintha azt mondanád, hogy a liberlizmus is az.

      Persze értem én, hogy egyszerűen meghökkentél a természettudományos szemléletmódon, és rögtön egy számodra ellenséges képpel akartad összekötni, mint egykor az egyház, amikor eretnekségnek számított a heliocentrikus világkép.

      És ha azt mondanám, hogy az Ősrobbanás szimplán megyarázható a kvantummechanikával, és egyáltalán nem votl szükség semmilyen teremtőre az univerzum keletkezéséhez? Akkor én is eretnek volnék? Vagy liberalista?

  16. Horváth János szerint:

    Nem tudom időszerű-e 2011-es írásokhoz hozzászólni, de az alábbi megállapításodon kiakadtam:

    “Az abortusz a természetes kiválasztódás része, ahogyan az orvostudomány is”:

    100 évvel ezelőtt nem tudott volna gyermeket nemzeni egy A típusú cukorbeteg, de ma lehetővé vált a kezelésük, így az ember beleavatkozott a természetes kiválasztódásba. Azonban ez nem jelent gondot addig, amíg a rendelkezésünkre állnak az orvosi eszközök. Eszközeink nélkül tömeges kihalás lenne, és ahhoz a másik fajta élethez idomulna a sajátunk.

    “Tehát a természetes kiválasztódás minden körülmény között igaz, hiába teremt új környezetet az ember, igaz más elvárásokhoz másképp idomul az ember.”

    Ha te ezt vallod, akkor valószínűleg – természetes kiválasztódásnak – tekinted a népirtásokat, a háborúkat és talán egy olyan atomháborút is amely az emberiség teljes kiirtását eredményezné!
    (Az utóbbi eset felfogható úgy hogy a természet szelektált az állatvilág javára, mert az ember méltatlanná vált az életre.)

    • Thomas Bauer szerint:

      Nem méltatlanná vált az ember az életre, hanem olyan folyanatokat indíh(hat) el, amely kontrollálatlanul, akár a saját kipusztulásunkat is eredményezhetné. Volt a Földön olyan nagy kihalás, ahol az élővilág 99%-a kipusztult, mert ezen mikroorganizmusok az anyagcserefolyamatok során számukra káros anyagot állítottak elő. Olyan nagy különbség lenne például a globális felmelegedés? A különbség talán csak annyi, hogy az ember a problémát felismerve képes beavatkozni, de számomra egyáltalán nem egyértelmű, hogy a katasztrófát időben képes lehet megakadályozni.

      Mindazonáltal, ez is csak természetes kiválasztódás, úgy gondolom, hogy az ember a természet része, hiszen ugyanazok a törvények hatnak ránk, mint más állatokra. A különbség itt is csak annyi, hogy eszközeink vannak, és tudatosan befolyásoljuk a környezetünket.

      Nem feltétlenül az állatvilág javára szelektál az ember – még az esetleges atomháború esetén sem: leginkább tömeges kihalásokat okoz azóta, hogy levadászta a bölényeket, bálnákat, orrszarvúkat, az ipari kibocsátás, erdőirtások, klímaváltozások következtében megszámlálhatatlanul sok állatfaj tűnt már el, olyanok is, amelyekről soha nem is tudtunk. Persze az emberi tevékenységhez alkalmazkodni tudó fajoknak (kutya, haszonállatok, patkány, csótány, galamb) kell a legkevésbé félniük.

      El tudom képzelni, hogy az ember saját hibáinak következtében tömeges kihalás elé kell néznie, a növekedés, a környezet kiaknázása nem tartható fent büntetlenül a végtelenségig, az emberben pedig ott rejtőzik az előítélet és erőszak, és rendelkezik a megfelelő eszközökkel a népirtásokhoz.

      • Horváth János szerint:

        Csak egyszavas választ szeretnék kapni:
        Ha természetes kiválasztódásnak tekinted az abortuszt, természetes kiválasztódásnak tekinted-e a nagy népirtásokat?
        (Lehet hogy megfogtalak, mert nem mersz igennel válaszolni. Ha pedig nem igennel válaszolsz akkor ellentmondásba kerültél előbbi állításoddal. Mert az abortusz is, a népirtás is lényegét tekintve azonos dolgok, mindkettő emberölés.)

        • Thomas Bauer szerint:

          A kifejezés használatával van bajom. A természetes kiválasztódás azt jelenti, hogy az egyén génállománya befolyásolja az egyén tulajdonságait, és a sokaságra, hosszútávon ez úgy jelentkezik, hogy a “jobb” genetikai állománnyal rendelkező képes átadni a genetikai állományát, a “rosszabb” pedig elpusztul.

          És én arra az abortuszra alkalmaztam a kfiejezést, ami egy felderített genetikai betegségre vonatkozik. Ha például a szülő nem szeretné, hogy Dawn-kóros legyen a gyereke, és ezért egészségügyi kaparást végeztet el magán, az nem sokban különbözik attól, hogy megszületik a Dawn-kóros gyerek, hiszen vélhetően amúgy sem lenne utódja.

          Vagyis az abortusz szelektálja, kiválasztja a jobb genetikai állományú embereket.

          Népirtások esetében ez azért nem igaz, mert attól, hogy a te országodban van 100 ember, aki elég okos ahhoz, hogy elkészítsen egy atombombát, és van elég természeti erőforrásod, hogy kifejleszd/megépítsd/ledobd, attól még nem lesz a te néped genetikailag felsőbbrendű.

          A természetes kiválasztódás egyéneken keresztül jelenik meg és globális érvényű biológiai törvényszerűség. A népirtás viszont egy népcsoportok között létrejövő szociálpszichológiai jelenség. A természetes kiválasztódásnál a nagy számok törvénye biztosítja a folyamat működését (sok generáció alatt az egyének sokasága az optimumba tart), a népirtások esetén (szerencsére) nem beszélhetünk nagy számok törvényéről. Az hajtja végre a népirtást, akinek nagyobb hatalma, jobb technikája van, és ennek alig van köze a genetikához.

  17. Horváth János szerint:

    “A “magyar” nem biológiai fogalom. Biológiailag leginkább szerb, horvát és szláv népekből állunk, nincs megkülönböztetett magyar gén, ami például az északi népeknél vagy a németeknél van. Így a magyarság kizárólag kultrális jellegű, és bárki, aki a kultúrát birtokolja, tovább őrizheti a magyarságot, legyen az fekete vagy fehérbőrű, állandó lakhellyel rendelkező vagy vándornép.”

    Ebben megint nincs igazad! A bevándorlók ha nagy tömegben érkeznek nem fognak beolvadni és eszük ágában sincs tovább őrizni a magyarság kultúráját és nyelvét! Inkább viszik a területet, vagy az egész országot! Erre Trianon a példa! Szaporodnunk kellene hogy megüljük a területet amit őseiktől örököltünk és korlátozni kellene a bevándorlást.

    • Thomas Bauer szerint:

      Nem hiszem, hogy az lenne a cél, hogy a magyar kultúrának a jelenlegi formáját kellene megőrizni, ez ugyanis lehetetlen. A kultúra a különböző hatások révén folyamatosan formálódik. A török megszállás gyógyfürdőket, török eredetű szavakat (pl. baszni) és az Egri csillagokat adta a magyar kultúrának, az osztrák császárok pedig számos ellenük íródott népdalt. Lecsó nem létezett addig, amíg Amerikából meg nem érkezett a paradicsom és a paprika, és ma a cigányzene hungarikum, aminek a csodájára járnak a turisták a nívós magyar éttermekben. Magyar holokauszt nélkül nem született volna meg a Nobel-díjas Sorstalanság.

      A történelem során az országunkba érkező népek kétirányú folyamatban egyszerre teszik magukévá és alakítják a magyar kultúrát. A magyar kultúra alatt már rég nem a rovásításra és az Ómagyar Mária siralomra kell gondolni. Ebben benne van a lengyel, francia és német arisztokraták hatása éppúgy, mint az ókori irodalomé a magyar romantikára.

      Sőt, a magyar kultúra is hatással van a világ kultúrára. Gondoljuk csak Brahms Magyar táncok c. művére! Egy moldovai ismerősöm kb. egy éve azt a felfedezését mesélte nekem, hogy a román és magyar néptáncok mennyire hasonlítanak egymásra. C’est la vie.

      • Horváth János szerint:

        Jó, tegyük fel hogy a magyar kultúra új elemekkel bővül. De a kivesző magyarok helyét átvevő “új” magyaroknak azért emlékeznie kellene az ősi elemekre is, amit még az elődök alkottak.
        Aztán itt van a magyar nyelv. Az is változhat, de nem annyira hogy teljesen eltűnjön és a betelepülők nyelve vegye át a helyét, mert akkor az már nem lesz magyar. Az elszakított területeink példáján látjuk hogy a magyar nyelv sorvad, a terület új birtokosainak a nyelve meg terjed.
        Ez bekövetkezhet a maradék országrészben is ha nemzeti identitásunkat feladjuk. Már pedig a világ szépségét a sokszínűség, így a nyelvek sokszínűsége is jelenti.

        • Thomas Bauer szerint:

          Az elcsatolt területeken a magyar nyelv azért sorvad, mert a hivatalos nyelv nem a magyar. Mivel úgyis kell egy másik nyelvet használni, az anyanyelv nem válik olyan fontossá a hétköznapok során. (Ehhez jön hozzá az integrálás erőltetése.)

          De nem gondolom, hogy itthon – ha fellelhető ilyen folyamat – az idegen népek miatt történne; olvastál már Petőfit angolul? Vannak olyan nemzeti értékek, amelyek csak ebben a nyelvbe és kultúrába illeszkedve interpretálhatók.

          Érdekes, de az a tapasztalat, hogy a globalizmus sem elég nagy az identitások átformálásához. Kanada és az európai nagyvárosok a legszebb példái enek az érintkező, surlódó sokszínűségnek, amit te is írtál.

  18. Metzker Szindy szerint:

    “Én személy szerint úgy gondolom, hogy a 24. héttől kellene jogi személynek tartani a magzatot, hiszen az ember az agya fejlettsége miatt ember”
    Egy ertelmi fogyatekos ezek szerint nem ember? Aki komaban van evekig az addig nem tekinthető embernek?!

    • Thomas Bauer szerint:

      Itt arról van szó, hogy a biológiát és a társadalmi normákat figyelembe véve lenne szükséges jogszabályokat alkotni. Az átmeneti vagy tartós értelmi fogyatékkal élő embereket ma is megkülönbözteti a társadalom: gondokság alá helyezhetők megfosztva őket a döntés jogától. Bizonyos értelemben nem tekintjük őket teljes embernek. Ugyanígy nem rendelkeznek néhány joggal a kiskorúak: azt feltételezzük, hogy nem elég fejlettek ahhoz, hogy megfelelő döntéseket hozzanak meg, ezért nincs szavazójoguk, és a házasságkötés is csak szülői engedéllyel és a 16. életév betöltése után történhet. 14. életév alatt nincs büntethetőség, a felelősség a szülőké, ahogyan például – értsd jól a példát – a háziállatok tetteiért a gazda felel. Egy 3 éves gyermek intelligenciahányadosa egy jól kiképzett kutyáéval egyezik meg, nem csoda, hogy egyes jogokat és kötelezettségeket átvállal tőle a társadalom.

      Érdekes végigolvasni, hogy mi foglalkoztatott 5 éve, és most miben látom másképp a dolgokat. Egy magzat folyamatában lesz a semmiből valami, emiatt talán nem is lehet egy megfelelő felső határt kijelölni az abortuszig. A természetet rohadtul nem érdekli a mi kis társadalmunk, ezért nekünk kell sok rossz időpont közül kiválasztanunk a legkevésbé rosszat, ahol az egyik oldalon egy kialakulóban levő életet védünk (mi az élet és miért kell, ha kell-e egyáltalán), a másikon pedig az anyát a nemkívánt terhesség okán. Magyarország ott tart, hogy az abortusztabletta felelőtlenségre buzdítana és romló születésszámot okozna, ezért inkább küldik a nemi erőszak áldozatait egészségügyi kaparásra, minthogy engedélyeztessék a Nyugat-Európában bevált, kíméletes gyógyszert, de méginkább tiltsuk be az abortuszt, hadd szüljék meg a lányok az erőszaktevők fattyait. Talán a világ állt a feje tetejére, talán csak én.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.