Röhejes idézetek Vargha áldoktori disszertációjából

Igen, Schmitt Pál botránya óta én is jobban utánaolvasok ezeknek a hírhedté vált doktori disszertációknak, amelyek színvonala végső soron a doktori képzést is minősíti az adott intézményben. Vargha doktoriját megszerezve és átolvasva még egy hozzám hasonló, gyógyászatban kevésbé járatos személy is megrökönyödik: “ez hogy kaphatott doktori címet?!”

Én azt mondom, hogy ebben az esetben tekintsünk el az idegesítően magyartalan megfogalmazási módtól, helyesírási hibáktól, a trehány tördeléstől és a nevetséges irodalomjegyzéktől, máskülönben az egész dolgozatot lehetne idézni. Pusztán szakmai szempontból kritizálom; egy laikus szemszögéből is meglepően tudománytalan a dolgozat.

9. oldal

9. oldal

A “mint tudjuk” kifejezéssel elfogadottként tüntet fel egy hamis állítást. Az orvostudomány, mint tudomány semmiféle metafizikai többlettel nem bír. Biológia, kémia, fizika, mérések, tapasztalatok, statisztikák összessége. A metafizika nem tapasztalható, és éppen emiatt nem is része a tudományos módszertannak. Ezzel az alternatív gyógyászat foglalkozik, ami az orvostudománnyal diszjunkt, tehát nincs közöttük átfedés.

10. oldal

10. oldal

Az orvostudomány nem csak a tüneteket szünteti meg, de ténylegesen gyógyít is. Ha valakinek vakbélgyulladása van, akkor ennek a tünete az erős, szúró hastáji fájdalom. Az orvos nem fájdalomcsillapítót ad a betegnek, hiszen ez lenne a tüneti kezelés. A féregnyulvány eltávolításával megszünteti a probléma valódi forrását, tehát ténylegesen meggyógyítja a beteget. Az egyszerű beavatkozás nélkül a betegség halálos kimenetelű, így viszont teljes és maradéktalan életet élhet le a páciens.

12. oldal

12. oldal

Ha az akupunktúra hatásmechanizmusáról van szó, nehéz vitába szállni, hiszen még a hatásosságára sincs bizonyíték. A fájdalomcsillapítás területén ugyan fel lehet mutatni részleges eredményeket azzal, hogy bizonyos tűszúrások következtében endorfin szabadul fel, de fontos megjegyezni, hogy ezek az eredmények nem a keleti gyógyászatban használt hagyományos akupunktúrás pontok és elvek alapján jöttek létre, az egésznek meridiánokhoz és energiaáramlásokhoz semmi köze. Sőt, tanulmány bizonyítja, hogy a placebo akupunktúra “hatásosabb” az igazinál.

13-14. oldal

13-14. oldal

Ez a megfogalmazásmód tudománytalan és megtévesztő. A szervezet nem állít elő vitaminokat, nem termel bakteriális fertőzés esetén penicilint. Vargha azt sugallja, hogy minden létező betegséget a szervezet önmaga meg tud gyógyítani, ez viszont csupán gyermeteg ábránd.

Vegyünk például egy agydaganatos pácienst, aki esetén a problémát az jelenti, hogy a mutálódott sejt az agyában osztódni kezd, míg akkorává nem válik, hogy végzetes kárt okoz az agyban. A tumort a szervezet hozza létre, és “gyógyszert” sem termel ellene, sőt, még immunválaszt sem ad, hiszen a test része. Az agydaganat kezelése ezért különböző sugarakkal történik, amiket úgy állítanak be, hogy a tumor sejtjeit károsítsák, miközben a környező sejteken minimalizálják a károkat. Ha a beteget nem így kezelik, hanem saját öngyógyító mechanizmusára bízzák, a tumor tovább nő, és a beteg meghal.

14. oldal

14. oldal

Ez szintén félrevezető, téves állítás! A “manuális medicina”, amit leginkább manuálterápiának fordítanak, az alternatív gyógyászat egyik ága, amely olyan vitatott területekkel áll kapcsolatban, mint a csontkovácsolás, akupunktúra és akupresszúra. A lényege, hogy a testet érintik, tapogatják, masszírozzák, ebből állapítják meg a betegséget, és ezzel is kezelik. Na, most jön egy érdekesség:

16. oldal

16. oldal

A kontraindikáció szó szerint ellenjavallatot jelent, tehát veszélyessége miatt nem alkalmazható a manuálterápia, ha például valakinek éppen tumora van. Ha mondjuk egy páciensnek agydaganata van, és mégis ezzel a módszerrel állítanak fel diagnózist, az veszélyes a betegre nézve.

18. oldal

18. oldal

A reflexiológiának sincs semmi köze a tudományhoz. Arról szól, hogy a láb érintésével kitapintható, mely szervek betegek, és annak a pontnak a nyomásával a szerv elkezd gyógyulni, betegségtől függetlenül, ennek oka a korábban is említett “energiák”. Tehát, ha agyérelmeszesedésünk van, akkor ugyanúgy a nagy lábujj nyomkodásától gyógyulunk meg, mintha mondjuk éppenséggel agydaganatunk van. Hogy ez is mennyire tudománytalan módszer, ez az írás remekül összefoglalja. A lényeg: bizonyítottan hatástalan módszer, lábfetisiszta gyógyítóknak persze így élmény a munka…

23. oldal

23. oldal

Ez egy hibás érvelés, a kapcsolat önmagában nem elég. Hiszen az emberi test minden része kapcsolatban áll az idegrendszerrel, ez alapján bármiből lehetne következtetni az agy működésére. Sőt, az orr is kapcsolatban van a tüdővel, mégsem mondom azt, hogy a taknyod színéből megállapítom a tüdőrákodat.

23. oldal

23. oldal

A szemen az erek megjelenése utalhat fáradtságra, allergiára, kannabiszfogyasztásra, és arra is, hogy sírtunk egy romantikus filmen. Diagnózis felállításához sajnos túlságosan megbízhatatlan.

30. oldal

30. oldal

Ez nettó baromság. A hagyományos orvoslás és az alternatív gyógyászat a megközelítési elvei alapján teljesen elkülöníthetők. A hagyományos orvoslás a tudományos módszertannal él, eljárásait tudományosan igazolja nagy mintaszámú kettős vaktesztek során. Az alternatív gyógyászat közé definíció szerint azok a módszerek tartoznak, amelyek nem bizonyítottak vagy bizonyítottan hatástalanok. Ezek hatásosságát gyakran nem is vizsgálják, egyszerűen kitalálnak valamiféle spirituális elméletet, és ez alapján abajgatják a betegeket. Emiatt a konvencionális és alternatív gyógyászat között egy alá-fölérendelt viszony van. Nem szabad egyenrangúnak feltüntetni őket, és nem szabad összemosni a kettőt.

30. oldal

30. oldal

Amikor a gyógyszerek mellékhatásait sorolják fel, azt is feltüntetik, hogy a mellékhatások milyen gyakorisággal fordulnak elő. (Például száz emberből egy esetén.) Tehát az ember csak tapasztalhat mellékhatást, de az nem feltétlenül jelentkezik. A gyógyszerek leírásában azért tüntetik fel ezeket a mellékhatásokat, mert a törvény előírja. Az alternatív módszerek esetén még a hatásosságot sem ismerjük, nemhogy a mellékhatásokat, mert nem írja elő a törvény ezek meglétének szükségességét. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nincsenek is mellékhatások, csak azt, hogy senki sem vizsgálja azokat.

31. oldal

31. oldal

Nagy szemléltbeli tévedés azt hinni, hogy a természetes a mesterséges fölött áll: akár citromból, akár a gyógyszertárból szerezzük be por formájában C-vitamint (acidum ascorbicum), ugyanaz lesz a molekula, ugyanaz lesz a hatás, csak por formájában sokkal olcsóbb. Egy keleti bölcselet nem fogja igazolni ennek az ellenkezőjét. És ha Vargha úgy gondolja, hogy a természetben minden egyszerű, javaslom, hogy próbáljon megoldani egy három dimenziós Schrödinger-egyenletet. (A Schrödinger-egyenlet írja le a részecskék hullámszerű viselkedését a nemrelativisztikus kvantummechanikában.)

31. oldal

31. oldal

Érdekes látni, hogy ez az ember mit tekint ténynek. A tapasztalatom az, hogy a tudományos körökben csak ritkán használják ezt  szót, mert súlya van. Az viszont tény, hogy a születéskor várható élettartam az elmúlt 100 évben megduplázódott. Ebben nagy szerepe volt az orvostudomány fejlődésének. (Az altertnatív gyógyászat több ezer éves hagyományainak kevésbé.) Nem csoda, hogy megjelentek olyan betegségek is, amelyek inkább idősebb korban jelentkeznek (rákos megbetegedések, Alzheimer-kór, stb.)

33. oldal

33. oldal

Eddigi legfájdalmasabb szamárság. Akkor egy kis tudományfilozófia. A természet-tudomány létjogosultságát az adja, hogy csak falszifikálható állításokat tesz és vizsgál, vagyis olyanokat, amelyek valóságtartalma kísérletileg ellenőrizhető. Emellett a dedukció és indukció együtt kap szerepet a természeti törvények megismerése során.

Tapasztaljuk, hogy például leejtve az alma, a fémgolyó és a pohár is g gyorsulással zuhan, ezért teszünk egy intuitív általánosítást, hogy minden leejtett tárgy g gyorsulással zuhan. Azonban itt a tudomány nem áll meg. Azt mondja, hogy ez az állítás addig igaz, amíg nem tudok felmutatni egy egzakt, reprodukálható kísérletet, amely cáfolja. Például a Hold felszínén a tárgyak csak 1/6 g gyorsulással zuhannak. Az általánosabb képlet ebben az esetben a Newton-féle gravitációs törvény, amely levezethető többek között a Föld és a Hold estére is.

Ezért van az, hogy a tudomány egyről a kettőre jut, megállíthatatlanul és folyamatosan fejlődik, bővül, miközben a keleti filozófia és az alternatív gyógyászat évezredek óta egy helyben toporog. Ők nem vizsgálják állításaik valóságtartalmát, csak használják a módszereiket. A természettudomány lépésről lépésre, mérésről mérésre ismeri meg a természet törvényeit, a keleti bölcsek pedig ülnek a seggükön, és azon agyalnak, hogy milyen is lehet a világ. Ez viszont nem a megismerés útja: állításaikat nem ellenőrzik, ezért nem tudják, hogy a világ nem olyan, mint amilyennek ők elképzelik. Tehát pont fordítva van, mint ahogyan azt Vargha leírta.

33. oldal

33. oldal

A kínai férfiak fele dohányzik, a természeti népeknél gyakran figyelhető meg aktív kábítószerhasználat, és Oroszország is van akkora alkoholfogyasztó, mint a nyugat. Látható, hogy a függőséget okozó szerek használata a világ minden részén megfigyelhető, nem pusztán a “nyugat ópiuma”. A bizonyított tény pedig inkább a gyógyszerek hatásossága, enélkül ugyanis nem is lehet gyógyszert forgalomba hozni.

34. oldal

34. oldal

Azért szívesen elbeszélgetnék ezzel a magasabb intelligenciával, és jól megmondanám neki a véleményemet. De ha már egy tudományos értékű doktori disszertációban írnak róla, legalább megtehetnék azt, hogy bizonyítják a létét vagy hivatkoznak egy efféle bizonyításra…

35. oldal

35. oldal

Itt éleződik ki a probléma. Kísérletek, mérések, statisztikák nélkül nem állapítható meg, hogy az adott növény gyógyította-e meg a beteget, valami más, vagy esetleg csak placebo eredményeket sikerült elérnünk. A betegek közel fele akkor is jobban érzi magát, ha az orvos csak imitálja a gyógyítást, ezért a betegek beszámolóját a tudományos kísérletek során nem is szabad figyelembe venni. Ezt a közel 50 százalékos(!) statisztikai torzítást a keleti gyógyászat nem ismerte, és emiatt ezek a gyógyítási rituálék nem is tekinthetők megalapozottnak.

Megfigyelték, hogy vannak visszatérő, ismétlődő elemek a disszertációban? A legtöbb állítás 2-3 alkalommal is szerepel, néha bekezdések, oldalak vannak szó szerint megismételve, valószínűleg azért, hogy ne legyen feltűnően rövid a dolgozat. A 15 oldal, a témát még csak nem is súroló mellékletről nem is beszélve.

35. oldal

35. oldal

Ez meglehetősen félrevezető, demagóg állítás, mert ugyan a nyugati orvostudomány sokkal több lehetőséggel dolgozik, mint az alternatív gyógyászat, ezeknek csupán az egyike a szervátültetés. Ha elhal a szíved, egy sikeres szívátültetés után felépülve teljes értékű életet is élhetsz. És mit kezd ezzel az alternatív gyógyászat? Masszírozzák a talpad és tűkkel szurkálják tele a testedet, és meghalsz.

Hát lényegében erről szól Vargha disszertációjában az irodalomkutatás. Elolvasott pár szakmailag kifogásolható könyvet, majd összeollózta belőlük a szamárságokat. Néha nem tudom, hogy röhögjek vagy sírjak, de végigolvasni tanulságos, mert bemutatja ezt a Varghát, minősíti, hogy milyen ember valójában. Ahogyan Kazinczy egyszer megfogalmazta: “Szólj, s ki vagy, elmondom.”

A blogbejegyzés megírása során egy dolog azonban végig foglalkoztatott: ha Vargha ezért doktori címet kapott, akkor én akár már holnap megszerezhetném. És ez mélységesen lehangoló…

Forrás:
http://uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2008/vargha_zoltan.pdf

Kategória: Vélemény | A közvetlen link.

Röhejes idézetek Vargha áldoktori disszertációjából bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Lajos szerint:

    Szerintem az orvoslásnak el kéne mozdulnia a holisztikus szemlélet felé (és most ne a rengeteg marhaságot terjesztő csalóra gondolj). Az ember (testi alkattal is korreláló) lelki alkata, a lelki élete igenis összefüggésben van azzal, hogy milyen betegségek fejlődnek ki nála. Az pedig, hogy a tudomány elfordul a lelki élet kérdéseitől, az adja az üzemanyagot (a sok elveszett, magát szerencsétlennek érző ember személyében) a zavarosban halászóknak: az egyházaknak, az alternatív gyógyítóknak és mindazoknak az üzletágaknak, amik a marketingstratégiájukkal ezeknek az embereknek a helyzetére apellálnak (hogy akkor ne beszéljünk a drogkereskedőkről és a politikai opportunistákról – merthogy ezeknek az áldozatai sem egyszerűen a buták és fegyelmezetlenek közül, hanem a lekileg kiegyensúlyozatlan/diszfunkcionális személyekből kerülnek ki). A pszichiátria az orvoslás többi ágának a hibáit mutatja: gyógyszerekkel kezel, a megelőzéssel, a betegkövetéssel pedig lényegében nem foglalkozik. A pszichológia nincs a magyar betegellátásba integrálva, ez a “gazdagok szórakozása” (és egyébként hemzseg a motiválatlan, felelőtlen és komolytalan szakemberektől).

    Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a gyógyítás sajnos nem abból áll, hogy a rossz sejthez odaúszik a jó molekula, kinyírja, és az ember meggyógyul. Amellett, hogy a részrendszerek működését tanulmányozzuk, és megpróbálunk molekuláris szinten beavatkozni, ideje lenne a top-down megközelítést is fejleszteni és alkalmazni (nyilván nem kamu “energiaáramlatok” feltárásával, hanem pl. a tartós élethelyzeteknek a különböző lelki alkatú személyekre gyakorolt hatásának az elemzésével és tanácsadással). Jó kérdés persze, hogy kinek érdeke egy kiegyensúlyozott, önmaga lelki integritását megvédő társadalom (gondoljunk csak a vásárlóerő csökkenésére akár termékekről/szolgáltatásokról, akár ideológiákról van szó…)

    • Thomas Bauer szerint:

      Részben egyet tudok érteni veled. Amit a több ezer éves múltra visszatekintő keleti gyógyászat nem tudott, az az, amit a tudomány Pasteur óta tud, hogy a betegségek materiálisak, és ezeket nem lehet nem materiális gyógymódokkal kezelni. Azóta viszont a tudomány továbblépett, és felfedezte a pszicho-szomatikus betegségeket és a placebo hatást is. A holisztikus szemléletnek annyiban van létjogosultsága, hogy ha a beteg tudományos gyógykezelés mellett törődést érzékel, vagy van valaki, aki segít feldolgozni a betegséggel járó félelmet, lelki támaszt ad, akkor a beteg látványosabban gyógyul.

      Az állami kórházakban azonban a pénzhiány miatt ezt képtelenek megvalósítani, a betegek zsúfoltak, az orvosok túlhajszoltak és alulfizetettek, természetes, hogy sokan keresnek olyan intézeteket, ahol érzik a törődést.

      Meg lehet közelíteni a témát minőségbiztosítási szempontból is. Amikor a beteget gyógyítják, igénybe vesz egyfajta szolgáltatást, és ha nem elégedett a minőséggel, akkor máshova megy. De mi is az orvoslás esetén a minőség?

      Például én laikus betegként elvárom, hogy ha van egyfajta betegségem, akkor azt bizonyítottan hatásos módszerrel kezeljék. Ezt nem kapom meg az alternatív gyógyászoktól. Viszont minőségi elvárás az is, hogy rövid legyen a várakozási idő, tiszták és szellősek legyenek a kórtermek, ne kelljen túl sok időt bent töltenem, de ki se dobjanak, mielőtt meggyógyulnék. Törődjenek velem, tudjak beszélgetni, ismerkedni az orvosokkal, emberszámba vegyenek, ne kapjak hugyúti fertőzést egy használt katétertől és néha még egy talpmasszázst is kapjak. Sajnos a közegészségügy ezen a téren messze alul marad a Vargháéhoz hasonló intézetekhez képest. Ettől is ilyen népszerűek azok.

      Hogy mi lenne a kettő ötvözete, hogy megkapjam a hatásos kezelést és a törődést is? Lehet, hogy ma szitokszónak számít, de ezt biztosíthatná a kórházprivatizáció. A kórházak egymással is versenyeznének, és így érdekeltek lennének a megfelelő minőség biztosításában, különben a betegek nem mennének oda, és nem lenne bevételük sem. Ez persze megdrágítaná a kezelési költségeket, de most is lehet olvasni olyan beszámolókat, hogy emberek százezreket, milliókat hagytak Vargha intézeténél a semmiért.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.