Versek 2011-ből

A rendszerelme

Rohanj belé, rend szerelme!
Hullik a tél, tör a tavasz.
Smaragd főnix tépi szárnyát,
Elhagyja a fény is árnyát.

Menni kéne, rend szerelme.
Rubin rózsa bontja szirmát,
S mikor alászáll a nappal,
Elhervad a messzi Nappal.

Mért nem indulsz, rend szerelme?
Kalap serken incselkedve.
(Gyémántporral tapétázott
Égbolt alatt harmatázott.)

Nyöszörgő rendszerelme az…
Szilícium belvárosban
Wattokat nyög a sikátor:
Frekvencia oszcillátor…

Ajkamról illan a csók

Ajkamról illan a csók,
fény ízű, fényűző, friss
aroma karomba hív,
páratlan párává lesz.

Bájözön bőrödnek szép,
harmatos hamvába tép
illattól részegült, vad,
bársonyban bizsergő szám.

Remegő képzelet űz,
Örökké elmenekülsz.

Esti gondolat

Este van. A néma
úgy ülepszik körém,
mint ahogy moha nő
a hamv gránit kövén.

Gondolatfüzérem
minden kis darabja,
mint az urna ura,
a bú búra rabja.

Mi végett e test is
kedvtől porig égett,
szűk életutam is
égve ér majd véget.

Bárcsak csendes őrláng
kísérné mentemet!
Az önérzet heve
feléget, eltemet…

Ha nem kelnék többé
arany hajnalpírra,
végső óhajomnak
sírva írd a sírra:

Az élet

Hulltában hamvadó
pernye csupán éjjel;
szökkenő szikrafény,
szellő szórja széjjel.

Kategória: Irodalom | A közvetlen link.

Versek 2011-ből bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Tépő Donát szerint:

    Kedves Thomas Bauer! jónéhány szimpatikus dolgot találtam az oldaladon, ezért gondoltam írok pár sort. Gratulálok politikai szemléletedhez, sok mindenben egyet értünk. látom szereted a zenlét és a verseket is. Ha van időd, nézz be hozzám: http://www.tepodonat.hu üdv

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.